Egyedüli magyar intézményként került be másodjára is a Quacquarelli Symonds rangsorába.
Európában az 54., világviszonylatban a 151.-200. helyre sorolta a Budapesti Corvinus Egyetemet a QS szeptember 17-én publikált rangsora, amely összesen 389 nappali tagozatos (full-time) MBA-képzést minősített világszerte - közölte a Corvinus Egyetem.
A helyezésekért az egyetem szerint olyan felsőoktatási intézmények versenghetnek, amik megszerezték a három mérvadó nemzetközi akkreditáció valamelyikét (AACSB, AMBA, EFMD), vagy
A minősítéshez öt fő szempontot vettek figyelembe, ezek a
Mindezek alapján a Corvinus egyedüli magyar intézményként szerepel idén is a rangsorban, megőrizve a tavalyi pozícióját.
A világrangsor első négy helyét egyébként amerikai egyetemek foglalják el; a Pennsylvaniai Egyetem, a Harvard, az MIT és a Stanford.
A QS Európából 102 intézményt minősített, közülük a legjobb az HEC Paris, amely globálisan az ötödik helyet szerezte meg.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
