November végén egyhangú szavazással választotta meg a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa a Fogorvostudományi Kar (FOK) új dékánját. A döntést a rektor december elején jóváhagyta, így 2026-tól Varga-Matusovits Danica irányíthatja a kart.
Az Átlátszó értesülései szerint a november eleji kari tanácsi szavazást követően a Szenátus is egyhangúlag támogatta Varga-Matusovits Danica jelölését. Bár a döntést hivatalosan még nem hirdették ki, a rektori jóváhagyás már megszületett.
A dékáni posztért két pályázó indult és ahogy korábban mi is megírtuk, az idei kiírás szerint a pozíció betöltéséhez mindössze két év vezetői tapasztalat is elegendő volt.
Csökkentett elvárások a dékáni pályázatnál
Az Átlátszó már szeptemberben írt először arról, hogy 2026 júliusától új dékán vezetheti az SZTE Fogorvostudományi Karát, mivel a jelenlegi dékán, Baráth Zoltán megbízatása lejár, és a tisztséget többször nem töltheti be.
Milyen támogatás jár a fogszabályzásra a diákoknak?
Az egyetem honlapján közzétett pályázati felhívás szerint a jelöltnek felsőoktatási tapasztalattal és legalább két év vezetői múlttal kellett rendelkeznie. Egyetemi források szerint korábban – az orvoskarhoz hasonlóan – a fogorvoskaron is legalább öt év vezetői tapasztalat volt az elvárás, ezt idén csökkentették le két évre.
Varga-Matusovits Danica 2010-ben szerzett PhD-fokozatot, habilitációját 2024-ben kapta meg. Két éve vezeti az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fogászati és Szájsebészeti Klinikáját, emellett megbízott tanszékvezetőként irányítja a Szájsebészeti Tanszéket is.
Testvére Bayerné Dr. Matusovits Andrea, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója, aki Bayer Zsolt, a Fidesz egyik alapítójának és ismert publicistájának felesége.
Béremelést és fejlesztéseket ígér
Bár az egyetem közérdekű adatigénylésünkre jogsértő módon nem adta ki a pályázati anyagokat, az Átlátszó mégis megszerezte azokat.
Varga-Matusovits pályázatában a kar átfogó fejlesztését ígérte: épület- és eszközpark-korszerűsítést, tananyagfejlesztést, valamint a bérek emelését. Tervei között szerepel egységes tananyagrendszer kialakítása, oktatási jegyzetek készítése, illetve a kutatási és publikációs tevékenység ösztönzése.
Bővítené a kar humánerőforrását, és kari forrásból finanszírozná a hazai és nemzetközi továbbképzéseket, konferencia-részvételeket. Kutatási alap létrehozását, a magas idézettségű publikációk és a tananyagfejlesztés plusz díjazását is vállalta. A nem oktató dolgozóknak célhoz kötött, motiváló bérezési rendszert és életpályamodellt ígért.
Előbb is hivatalba léphet az új dékán?
A pályázati kiírás szerint az új dékán 2026 júliusától töltheti be hivatalosan a pozíciót, az Átlátszó forrásai szerint azonban nem kizárt, hogy erre korábban sor kerülhet. A jelenlegi dékánba vetett bizalom ugyanis megrendült, miután kiderült róla, hogy jogellenesen szerzett abszolutóriumot.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
