Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
November végén egyhangú szavazással választotta meg a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa a Fogorvostudományi Kar (FOK) új dékánját. A döntést a rektor december elején jóváhagyta, így 2026-tól Varga-Matusovits Danica irányíthatja a kart.
Az Átlátszó értesülései szerint a november eleji kari tanácsi szavazást követően a Szenátus is egyhangúlag támogatta Varga-Matusovits Danica jelölését. Bár a döntést hivatalosan még nem hirdették ki, a rektori jóváhagyás már megszületett.
A dékáni posztért két pályázó indult és ahogy korábban mi is megírtuk, az idei kiírás szerint a pozíció betöltéséhez mindössze két év vezetői tapasztalat is elegendő volt.
Csökkentett elvárások a dékáni pályázatnál
Az Átlátszó már szeptemberben írt először arról, hogy 2026 júliusától új dékán vezetheti az SZTE Fogorvostudományi Karát, mivel a jelenlegi dékán, Baráth Zoltán megbízatása lejár, és a tisztséget többször nem töltheti be.
Milyen támogatás jár a fogszabályzásra a diákoknak?
Az egyetem honlapján közzétett pályázati felhívás szerint a jelöltnek felsőoktatási tapasztalattal és legalább két év vezetői múlttal kellett rendelkeznie. Egyetemi források szerint korábban – az orvoskarhoz hasonlóan – a fogorvoskaron is legalább öt év vezetői tapasztalat volt az elvárás, ezt idén csökkentették le két évre.
Varga-Matusovits Danica 2010-ben szerzett PhD-fokozatot, habilitációját 2024-ben kapta meg. Két éve vezeti az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fogászati és Szájsebészeti Klinikáját, emellett megbízott tanszékvezetőként irányítja a Szájsebészeti Tanszéket is.
Testvére Bayerné Dr. Matusovits Andrea, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója, aki Bayer Zsolt, a Fidesz egyik alapítójának és ismert publicistájának felesége.

Béremelést és fejlesztéseket ígér
Bár az egyetem közérdekű adatigénylésünkre jogsértő módon nem adta ki a pályázati anyagokat, az Átlátszó mégis megszerezte azokat.
Varga-Matusovits pályázatában a kar átfogó fejlesztését ígérte: épület- és eszközpark-korszerűsítést, tananyagfejlesztést, valamint a bérek emelését. Tervei között szerepel egységes tananyagrendszer kialakítása, oktatási jegyzetek készítése, illetve a kutatási és publikációs tevékenység ösztönzése.
Bővítené a kar humánerőforrását, és kari forrásból finanszírozná a hazai és nemzetközi továbbképzéseket, konferencia-részvételeket. Kutatási alap létrehozását, a magas idézettségű publikációk és a tananyagfejlesztés plusz díjazását is vállalta. A nem oktató dolgozóknak célhoz kötött, motiváló bérezési rendszert és életpályamodellt ígért.
Előbb is hivatalba léphet az új dékán?
A pályázati kiírás szerint az új dékán 2026 júliusától töltheti be hivatalosan a pozíciót, az Átlátszó forrásai szerint azonban nem kizárt, hogy erre korábban sor kerülhet. A jelenlegi dékánba vetett bizalom ugyanis megrendült, miután kiderült róla, hogy jogellenesen szerzett abszolutóriumot.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.