Milyen támogatás jár a fogszabályzásra a diákoknak?

Bár a fogorvosi alapellátás a 18 év alattiak és a középiskolai nappali tagozatos diákok számára díjmentes, a fogszabályozó készülékekért jellemzően fizetni kell – de nem teljes árat.

  • Eduline

Az államilag finanszírozott fogorvosi ellátás két fő részből áll:

  • Alapellátás: ide tartoznak a megelőző és gyógyító kezelések, például a fogtömések vagy a foghúzás.
  • Szakellátás: ebbe a körbe esik a szájsebészet, a fogágybetegségek kezelése, a gyermekfogászat és a fogszabályozás.

Fontos tudni, hogy a térítésmentes ellátás nem terjed ki minden eszközre. A kivehető és rögzített fogpótlások, illetve más protetikai eszközök – köztük a fogszabályozó készülékek és tartozékaik – külön kategóriát képeznek. Ezek a gyógyászati segédeszközök közé tartoznak, így támogatásuk külön szabályozás alapján történik.

Diákok fogszabályozása

Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kifejezetten a fogszabályozásra kitérve meghatározza, hogy „a 18 éves kor alatti betegek a beavatkozás árának részleges térítése mellett jogosultak fogszabályozó készülékre, oly módon, hogy a fogorvosi munka térítésmentes.”

Ez azt jelenti, hogy a beavatkozásokért nem kell fizetni, azonban a fogszabályozó készülékért már igen. VIszont a készülékek árát sem kell teljes mértékben a szülőknek állniuk. A NEAK eszközönként határozza meg,  hogy mekkora összegű támogatás jár az adott típusú fogszabályzóhoz, melyet rendszeresen közleményben teszi közzé.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.