Állítólag azért helyezték Dr. Lázár Bence Andrást ideiglenes tanszékvezetői pozícióba, mivel „ilyen rövid idő alatt nem találtak nála megfelelőbb jelöltet”.
Az Átlátszó beszámolója szerint ideiglenes tanszékvezetőnek nevezte ki saját unokaöccsét a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karának dékánja. A Pszichiátriai Klinika új vezetője, Dr. Lázár Bence András adjunktus a pozíciót pályázat nélkül kapta meg – annak ellenére, hogy az egyetem szabályzata szerint tanszékvezető csak egyetemi tanár vagy docens lehet, ő pedig jelenleg adjunktusi státuszban van.
Visszavonta a Szegedi Tudományegyetem a fogorvosi kar dékánjának abszolutóriumát
A döntést az egyetem azzal indokolta, hogy nem volt más alkalmas jelölt a tanszéken, ám források szerint ez nem igaz, és lett volna tapasztaltabb, docensi rangú pályázó is. Egybként a korábbi tanszékvezető, Prof. Dr. Kálmán János megbízatása szeptember elején jár le.
Az ügy további vitát keltett, mert a megbízott vezető felesége is osztályvezető ugyanazon a klinikán, ami összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény alapján.
Nem ez az első eset az SZTE-n, hogy tanszékvezetőt pályázat nélkül neveznek ki. Korábban így került vezető pozícióba az Igazságügyi Orvostani Tanszék adjunktusa is, valamint a Fogorvostudományi Karon több tanszék élére – például a Parodontológiai, a Fogszabályozási és Gyermekfogászati, illetve a Szájsebészeti Tanszék esetében is – hasonló eljárással választottak vezetőt.
A gyakorlat szakmai körökben és az egyetemi közösségben is vitát kelt, mivel a szabályzat szerint a nyilvános pályáztatás az általános eljárás, és a pályázat nélküli kinevezés csak kivételesen indokolt esetben lehetséges.
Kifejezetten kínai hallgatóknak indít mérnökinformatikus képzést a Szegedi Tudományegyetem
A lapnak a Szegedi Tudományegyetem azt nem árulta el, hogy mi volt a különösen indokolt eset, ami miatt ideiglenes tanszékvezetőt neveztek ki. Az Átlátszó azt is megkérdezte, miért nem írtak ki hamarabb pályázatot, ha mindenki számára ismert volt az előző tanszékvezető életkora. Az SZTE azt írta: „az átgondolt humánerőforrás politika megvalósítása érdekében van, hogy átmeneti döntések meghozatala szükséges a potenciális pályázók körének bővítése érdekében. A pályázat kiírása fél éven belül várható”.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
