Mint kiderült az abszolutórium megszerzésével kapcsolatban szabálytalanságok merültek fel.
„A parodontológiai szakvizsgára bocsátását engedélyező abszolutóriumot visszavonom és rendelkezem az irat bevonásáról, kezdeményezem az irat az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilvántartásából való törlését” – írja az Átlátszó.hu, miután a birtokukba került egy határozat, melynek érintettje Prof. Dr. Baráth Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának dékánja.
A dékán a 2025-ös tavaszi vizsgaidőszakban jelentkezett paradontológiai szakvizsgára, de az ehhez szükséges abszolutórium kapcsán az Országos Kórházi Főigazgatóság alatt működő Nemzeti Vizsgabizottságban kérdések merültek fel. Ezt még márciusban jelezték is a Szegedi Tudományegyetem rektora, Prof. Dr. Rovó László felé.
A vizsgabizottság arra kérte az SZTE vezetőségét, hogy vizsgálják ki a dékán abszolutóriumát, ugyanis több jelzés is érkezett, miszerint tartalmilag megkérdőjelezhető.
Az Átlátszó úgy tudja, hogy a megkeresés után Rovó tényfeltáró vizsgálatot rendelt el, melynek nyomán megvizsgálták az abszolutóriumot és meghallgatták az ügyben érintett személyeket. A vizsgálat lezárultával a következő megállapítások mentén a rektor visszavonta az abszolutóriumot:
A kormányrendeletben áll többek között az is, hogy a szakvizsgára bocsájtás előtt a jelentkezőnek teljesítenie kell az adott szakképzés miniszteri rendeletben előírt programját. Ebbe beleértve a képzés során teljesítendő tanfolyamokat is és az adott szakképzés tekintetében meghatározott beavatkozásokat, műtéteket és vizsgálatokat is.
Viszont a rektori határozat szerint ezek a dékán esetében nem valósultak meg. Sem az előírt program, illetve a tanfolyamokat lezáró dokumentumok, a részvizsgák teljesítését igazoló papírok, alátámasztó dokumentációk, illetve munkanaplók sem kerültek csatolásra.
Az Átlátszó értesülései szerint az már egy másik levélből derül ki, hogy „az abszolutóriumon feltüntetett tutor (azaz egyéni szakmai mentor) megkeresésre úgy nyilatkozott, hogy valójában nem is volt a dékán mentora és nem is ugyanazon a tanszéken dolgozik, mint Baráth.”
A portál az üggyel kapcsolatban felkereste az SZTE-t, illetve az érintett dékánt is, de választ nem kaptak egyik oldalról sem.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
