Miközben brit egyetemek sorra szüntetik meg a modern nyelvi képzéseket a csökkenő hallgatói létszámmal és a „társadalmi eltolódással” indokolva, Nottinghamben több száz hallgató és oktató vonult utcára, hogy megvédjék a veszélybe került szakokat.
A Guardian és a BBC friss beszámolói alapján egyre feszültebb a helyzet: a Duolingo szerint a fiatalok szívesen tanulnak nyelveket, az egyetemek viszont drámai visszaesésről beszélnek.
A Nottinghami Egyetem és a Leicesteri Egyetem is bejelentette, hogy nyelvi képzéseik sorsa veszélybe került. Nottingham szerint „a ‘társadalmi eltolódás’ volt az oka a jelentkezések visszaesésének”, és az egyetem arra is emlékeztetett, hogy a nyelvi utánpótlás „évtizedek óta szivárog” az angliai iskolákban. A számok valóban drámaiak: a francia A-level vizsgázók száma 30 ezer körüli csúcsról 10 ezer alá, a németé pedig 10 ezerről 2 ezer környékére esett.
A kormányzati stratégia hiánya miatt a nyelvi tanszékek sorra zárnak be:Az elmúlt öt évben közel 50 francia, német, olasz és ibériai tanulmányi központ zárt be vagy zsugorodott.
Siralmasan kevesen nyelvvizsgáznak szinte minden nyelvből és minden szinten
A Duolingo szerint a fiatalok több nyelvet tanulnak, mint valaha
A Duolingo brit igazgatója, Michael Lynas szerint a folyamat félreértelmezés eredménye. Tapasztalataik azt mutatják, hogy "az Egyesült Királyság fiataljai több időt töltenek nyelvtanulással a Duolingón, mint bármely más korosztály.”
A Duolingo támogatta a Higher Education Policy Institute új jelentését, amely „a nyelvi válságra” hívja fel a figyelmet. A szerző, Megan Bowler szerint a nyelvszakos diplomások „interdiszciplináris gondolkodók, akik kifinomult társadalmi és történelmi tudatossággal közelítenek a finom árnyalatokhoz”. Úgy véli, hogy ezek a készségek és szellemi értékek most még fontosabbak a mesterséges intelligencia korában – a nyelvi programok bezárása talán rövidlátó döntés.
Nottinghamben nagylétszámú leépítések várhatók
Nottinghamben hallgatók és oktatók tiltakoztak amiatt, hogy az egyetem felfüggesztette az új felvételeket több modern nyelvi szakra. Az egyetem korábban bejelentette, hogy „több mint 250 nem akadémiai munkakört érinthetnek a leépítések”, és összesen 42 képzés kerülhet veszélybe.
Bár közölték, hogy „ezen a héten még nem születik döntés a szakok megszüntetéséről”, a modern nyelvi képzések jövőjéről hamarosan határoznak, mivel szerintük „fenntarthatatlan”, hogy a modern nyelvi szakok közül négy kivételével mindegyiknek tíz fő alatt van a hallgatói létszáma. A tiltakozó hallgatók szerint a modern nyelvek ellehetetlenítése rombolja az Egyesült Királyság megítélését és a kultúra fennmaradását. Az egyetem azt hangsúlyozza, hogy a nyelvtanulás nem szűnik meg, csak a szakok céljuk, hogy olyan új modellt dolgozzanak ki, „amely jobban megfelel a hallgatók igényeinek."
A hallgatók körében bizonytalanná vált a nyelvi képzések értéke
A leicesteri végzősök körében már meg is jelent az elbizonytalanodás. A tanszék oktatója, Emma Staniland azt mondja:
Szívet tépő volt hallani őket mondani, hogy az egyetem fenyegetése a tanszékünk bezárásáról kételyt ébresztett bennük, hogy hiba volt-e, amit tanulmányaiknak választottak.
Staniland szerint a helyzet messzire vezet: „Ez végül a gazdagok kiváltsága lesz. A modern nyelvi diplomák a gazdagok területei lesznek.”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
