A gyakorlatorientált képzés elvégzésével az egyetem szerint fontos területen lesznek keresett szakemberek a friss diplomások.
2026 szeptemberében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elindítja új alapképzését, a gazdaságinformatikus szakot, mely azoknak szól, akik az üzleti és a technológiai területen is otthonosan szeretnének mozogni.
Oktatóknak és hallgatóknak szóló útmutatót készített a BME az MI használatához
A leendő hallgatók az üzleti informatika, a pénzügyi technológiák, az adatelemzés, a digitális üzleti modellek és a mesterséges intelligencia alapjaival ismerkednek meg, miközben elsajátítják a programozás (Python, Java), az adatbázis-kezelés és a vállalatirányítási rendszerek tervezésének és működtetésének módszereit is – tájékoztat róla az egyetem.
Martinek Péter szakfelelős, az Elektronikai Technológia Tanszék docense szerint a szak egyaránt szól az informatikai érdeklődésüket üzleti jellegű ismeretekkel kiegészíteni akaróknak és azoknak, akik inkább a gazdaság felől érkeznek, de nem áll tőlük távol az információs technológia.
Az ide jelentkezők példa az alábbi munkaköröket is betölthetik a diploma megszerzése után:
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
