Új alapképzést indít a BME: szeptembertől gazdaságinformatikus alapszakon is tanulhattok

A gyakorlatorientált képzés elvégzésével az egyetem szerint fontos területen lesznek keresett szakemberek a friss diplomások.

2026 szeptemberében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elindítja új alapképzését, a gazdaságinformatikus szakot, mely azoknak szól, akik az üzleti és a technológiai területen is otthonosan szeretnének mozogni.

Oktatóknak és hallgatóknak szóló útmutatót készített a BME az MI használatához

A leendő hallgatók az üzleti informatika, a pénzügyi technológiák, az adatelemzés, a digitális üzleti modellek és a mesterséges intelligencia alapjaival ismerkednek meg, miközben elsajátítják a programozás (Python, Java), az adatbázis-kezelés és a vállalatirányítási rendszerek tervezésének és működtetésének módszereit is – tájékoztat róla az egyetem.

Martinek Péter szakfelelős, az Elektronikai Technológia Tanszék docense szerint a szak egyaránt szól az informatikai érdeklődésüket üzleti jellegű ismeretekkel kiegészíteni akaróknak és azoknak, akik inkább a gazdaság felől érkeznek, de nem áll tőlük távol az információs technológia.

Az ide jelentkezők példa az alábbi munkaköröket is betölthetik a diploma megszerzése után:

  • IT-üzleti elemző
  • adatmérnök / adattudós
  • IT-tanácsadó
  • ERP- / CRM-rendszer-tanácsadó / -fejlesztő
  • üzletiintelligencia-tanácsadó / -fejlesztő
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.