A világon először indítanak egyetemen történelemórát a GTA-ból

Ilyen megközelítésből még biztos nem elemezték a világszerte ismert videójátékot.

Grand Theft America: Az Egyesült Államok története 1980 óta a GTA videojátékokon keresztül címen új kurzus indul 2026 januárjában a Tennessee Egyetemen, melyet Tore Olsson történelemprofesszor fog tartani a hallgatóknak - számolt be róla az IGN.

Számos érdekes egyetemi kurzussal találkozhattunk már korábban:

A zene mellett pedig a gaming és a videojátékok is már régóta terítéken vannak a felsőoktatásban. Most azonban egy teljesen új megközelítéssel álltak elő az amerikai egyetemen. Elsőre talán meglepőnek tűnik, hogy pont a GTA-val fognak akademikus szinten foglalkozni, azonban Tore Olsson az IGN-nek adott interjújában részletesen bemutatta, miért erre a meglehetősen erőszakos játékra esett a választása:

„Sok tekintetben a mai Amerika felismerhetetlen az 1980-as változatához képest. Az órán azt vizsgáljuk majd, hogyan következett be mindez - és a GTA játékok fiktív világát használjuk ablaknak ehhez a kutatáshoz.”

Egyetemi kurzus lett itthon a golf

Bár a kurzus sokkal inkább az amerikai történelemről fog szólni, mintsem a játékról, de a GTA adja a keretet ahhoz, hogy megvizsgálhassák mi is történt az Egyesült Államokban az elmúlt fél évszázadban.

„Bevándorlás, rendfenntartás, kapitalizmus, drogok, kormányzati politikák - ezek mind a kortárs Amerika óriási dilemmái. Azt tervezem, hogy a GTA ezekre tett utalásait használom kiindulópontként egy olyan történelemhez, amely, remélem, sok hallgató számára friss és időszerű lesz.”

- nyilatkozta Olsson.

Az interjúban felmerült az a kérdés is, hogyan lesz sz órákon bemutatva az a mennyiségű erőszak, amely a játék egyik ismertetőjegye:

„Ami a GTA sajátos, könnyed stílusát illeti, eleget játszottam vele ahhoz, hogy ismerjem a cinikus, tiszteletlen és nyers humorát. Ez néha szórakoztató, gyakran viszont nem. Az órán elkerülöm a játékok legízléstelenebb szatíráját. Inkább azokra az elemekre helyezem a hangsúlyt, amelyek legjobban felidézik a nagy társadalmi, kulturális és politikai ellentmondásokat - és ezekből bőven akad.”

A professzor elmondása szerint már az első órától kezdve komoly hangsúlyt fog arra fektetni, hogy érzékeltesse, ez egy egyetemi kurzus, amely súlyos és nehéz témákkal foglalkozik. Az osztálya professzionális környezet lesz a hallgatók számára és nem olyan, mint „a barátjuk pincéje, ahol talán először játszottak GTA-val.”

Olsson azt is kiemelte, hogy semmikép sem ünnepli vagy támogatja a digitális vérontást. A kurzus alapvető üzenete mélyen erőszakellenes, és minden amerikai közös emberi voltát és törekvéseit igyekszik bemutatni. Hozzátette: „Azt remélem, hogy a hallgatók azzal a megértéssel távoznak majd az óráról, hogy az amerikaiak azért megosztottak ma, mert hatalmas erők profitálnak ebből a megosztottságból - és lehetséges harmonikusabb jövő létrehozása.”

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.