Minden fontos tudnivaló, ha passziváltatni szeretnétek a következő félévet

Akár gólyák vagytok, akár már felsőbb évesek, bármikor közbejöhet egy olyan élethelyzet, ami miatt passziválnotok kell egy félévet. Összegyűjtöttük nektek az ezzel kapcsolatos legfontosabb információkat.

  • Rodler Lili

Mivel jár a passziválás?

Ha a passziválás mellett döntötök, akkor az adott félévben nem rendelkeztek hallgatói jogviszonnyal az egyetemen. Ez annyit jelent, hogy nem kell felvennetek a tárgyaitokat, bejárni az órákra és végül vizsgát sem kell tennetek. Ha önköltséges képzésre jártok, akkor az adott félévben tandíjat sem fogtok fizetni.

Fontos tudnotok viszont, hogy a hallgatói jogviszony megszűnésével számos kedvezménytől is elestek:

  • A passzív félévben például nem kaphattok ösztöndíjat, és diákhitelt sem igényelhettek.
  • Emellett nem lesz érvényes a diákigazolványotok, így nem utazhattok kedvezményesen.
  • Diákmunkát viszont passzív hallgatói jogviszonnyal is végezhettek.
Pótfelvételi 2025

Hogyan lehet passziválni?

Passziválni igen egyszerűen, a szemeszter elején tudtok a Neptunon keresztül. A státuszotok megváltoztatása pedig mindenki számára költségmentes. Fontos azonban figyelni a határidőkre, ugyanis a beiratkozási időszak lezárta utáni passziválásért utólagos díjat számolhatnak fel.

Első félévben is lehet passziválni?

A passziváláshoz szükséges legalább egy teljesített félévvel rendelkeznetek. Az egyetemek azonban megváltoztathatják ezt a szabályt, így több helyen lehetőségetek van első félévben is a halasztásra. Ezzel kapcsolatban érdemes az adott intézménynél, a tanulmányi osztályokon érdeklődni.

Hány félévet lehet halasztani?

A kormányrendelet szerint egymás után maximum két félévet halaszthattok, az összes passzív félévetek száma pedig nem haladhatja meg a képzési idő felét. (Páratlan féléves szakok esetében felfelé kerekítenek.)

Bizonyos esetekben dékáni engedéllyel meghosszabbítható a passzív félévek száma. Ezt azonban csak komoly helyzetekben – például baleset vagy betegség miatt – kaphatják meg a hallgatók.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.