Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Akár gólyák vagytok, akár már felsőbb évesek, bármikor közbejöhet egy olyan élethelyzet, ami miatt passziválnotok kell egy félévet. Összegyűjtöttük nektek az ezzel kapcsolatos legfontosabb információkat.
Mivel jár a passziválás?
Ha a passziválás mellett döntötök, akkor az adott félévben nem rendelkeztek hallgatói jogviszonnyal az egyetemen. Ez annyit jelent, hogy nem kell felvennetek a tárgyaitokat, bejárni az órákra és végül vizsgát sem kell tennetek. Ha önköltséges képzésre jártok, akkor az adott félévben tandíjat sem fogtok fizetni.
Fontos tudnotok viszont, hogy a hallgatói jogviszony megszűnésével számos kedvezménytől is elestek:
Hogyan lehet passziválni?
Passziválni igen egyszerűen, a szemeszter elején tudtok a Neptunon keresztül. A státuszotok megváltoztatása pedig mindenki számára költségmentes. Fontos azonban figyelni a határidőkre, ugyanis a beiratkozási időszak lezárta utáni passziválásért utólagos díjat számolhatnak fel.
Első félévben is lehet passziválni?
A passziváláshoz szükséges legalább egy teljesített félévvel rendelkeznetek. Az egyetemek azonban megváltoztathatják ezt a szabályt, így több helyen lehetőségetek van első félévben is a halasztásra. Ezzel kapcsolatban érdemes az adott intézménynél, a tanulmányi osztályokon érdeklődni.
Hány félévet lehet halasztani?
A kormányrendelet szerint egymás után maximum két félévet halaszthattok, az összes passzív félévetek száma pedig nem haladhatja meg a képzési idő felét. (Páratlan féléves szakok esetében felfelé kerekítenek.)
Bizonyos esetekben dékáni engedéllyel meghosszabbítható a passzív félévek száma. Ezt azonban csak komoly helyzetekben – például baleset vagy betegség miatt – kaphatják meg a hallgatók.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.