Élen jár vagy sereghajtó a magyar felsőoktatás? Erről vitázott Hankó Balázs és Hiller István az MCC Feszten
A felsőoktatásról, az egyetemek nemzetközi rangsorokban való szereplésről, a modellváltásról és a kutatóhálózatokról is vitázott Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és Hiller István országgyűlési képviselő, korábbi oktatási és kulturális miniszter a július 31. és augusztus 2. között Esztergomban tartott MCC Feszt utolsó napján.
Székács Linda
A vita valamivel több mint egy órán át tartott és az ATV közvetítette. Ennek elején a miniszter és az országgyűlési képviselő abban a témában ütköztették az érveiket, hogy a magyar felsőoktatás valóban annyit javult-e az elmúlt években, mint ahogyan azt a Fidesz kormány hajlamos bemutatni.
Míg ugyanis a kormány és Hankó Balázs miniszter szerint az általuk relevánsnak vélt felsőoktatási rangsorok azt mutatják, hogy a magyar egyetemek nagyot léptek előre nemzetközi szinten, addig Hiller István egykori oktatási miniszter szerint a Semmelweis Egyetemen kívül egyáltalán nem történt érdemi változás a rangsorokban, amit számokkal és adatokkal is alátámasztott.
"Szívesen dicsérném a magyar felsőoktatás színvonal-emelését, ha azt látnám" - jegyezte meg Hiller István.
Abban mindkét politikus egyetértett, hogy jó cél lehet az, hogy 2030-ig legyen magyar egyetem a top 100-ban. Míg ugyanakkor Hankó szerint ehhez a modellváltás lehet egy járható út, addig Hiller szerint sokkal sikeresebb lenne, ha a legjobb magyarországi egyetemek úgy társulnának, mint ahogyan az külföldön, például a University of London és a University of New York esetében történt.
Én hibás lépésnek tartom, amikor összekeverve az autonómiát és az állami felelősségvállalást megcsináltátok azt az átállást, ami szerintem több problémát hoz, mint eredményt
- mondta Hiller István, kiemelve a tudományegyetemeket.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
