Bár a Pázmány szerint a pszichológus oktatók megszegték a szabályokat, nem áll szándékukban elbocsátani őket

Befejeződött az a belső etikai eljárás, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem három pszichológus oktatója ellen indítottak egy, az azonos nemű párok egyenrangúságáról szóló publikációjuk miatt. Az egyetem szabályszegést állapított meg, de az érintettek az állásukban maradhatnak.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, valamint a BTK Hallgatói Önkormányzata hivatalosan is bejelentette, hogy lezárult az etikai eljárás három pszichológus oktató – Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes – ügyében. Az érintett oktatók a HVG-ben közölték írásukat, amely a melegek társadalmi kirekesztéséről és a szivárványcsaládok elfogadásának fontosságáról szólt.

A vizsgálatot nem az írás tartalma, hanem az egyetemi szabályzatok állítólagos megsértése miatt indították. Az intézmény közleménye szerint:

„Az eljárás során megállapításra került, hogy az oktatók nem etikusan jártak el, mivel kérelmükben szándékosan vagy a kellő gondosság hiányában félretájékoztatták a munkáltatójukat arról, hogy pontosan mit is kívánnak megjelentetni, holott a kérelem benyújtásakor ezt már tudhatták. Ezen felül az intézményi álláspont látszatát keltve, a katolikus egyetem oktatóiként tették a jelzett, a Katolikus Egyház tanításával össze nem egyeztethető nyilatkozatot.”

A BTK HÖK Facebook-oldalán is megjelent a tájékoztatás, mely szerint:

„Az egyetemnek nem áll szándékában elbocsátani az oktatókat”.

A hallgatói önkormányzat hangsúlyozta, hogy az eljárás nem világnézeti kérdések miatt indult, hanem az egyetem sajtószereplésre vonatkozó szabályainak megsértése volt a kiváltó ok.

 

Az ügy nagy visszhangot váltott ki a hallgatók körében: több mint 6000-en írták alá azt a nyilatkozatot, amely az eljárás megszüntetését kérte. A HÖK közölte, hogy a hallgatói véleményeket eljuttatták az egyetemi vezetőséghez.

A Pázmány közleményében azt is kiemelte:

„Szeretnék megerősíteni, hogy az általános gyakorlatnak megfelelően, természetesen oktatói számára sincs megtiltva, hogy kutatási területükről nyilatkozzanak, amennyiben a szükséges engedélyek birtokában vannak.”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.