Befejeződött az a belső etikai eljárás, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem három pszichológus oktatója ellen indítottak egy, az azonos nemű párok egyenrangúságáról szóló publikációjuk miatt. Az egyetem szabályszegést állapított meg, de az érintettek az állásukban maradhatnak.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, valamint a BTK Hallgatói Önkormányzata hivatalosan is bejelentette, hogy lezárult az etikai eljárás három pszichológus oktató – Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes – ügyében. Az érintett oktatók a HVG-ben közölték írásukat, amely a melegek társadalmi kirekesztéséről és a szivárványcsaládok elfogadásának fontosságáról szólt.
A vizsgálatot nem az írás tartalma, hanem az egyetemi szabályzatok állítólagos megsértése miatt indították. Az intézmény közleménye szerint:
„Az eljárás során megállapításra került, hogy az oktatók nem etikusan jártak el, mivel kérelmükben szándékosan vagy a kellő gondosság hiányában félretájékoztatták a munkáltatójukat arról, hogy pontosan mit is kívánnak megjelentetni, holott a kérelem benyújtásakor ezt már tudhatták. Ezen felül az intézményi álláspont látszatát keltve, a katolikus egyetem oktatóiként tették a jelzett, a Katolikus Egyház tanításával össze nem egyeztethető nyilatkozatot.”
A BTK HÖK Facebook-oldalán is megjelent a tájékoztatás, mely szerint:
„Az egyetemnek nem áll szándékában elbocsátani az oktatókat”.
A hallgatói önkormányzat hangsúlyozta, hogy az eljárás nem világnézeti kérdések miatt indult, hanem az egyetem sajtószereplésre vonatkozó szabályainak megsértése volt a kiváltó ok.
Az ügy nagy visszhangot váltott ki a hallgatók körében: több mint 6000-en írták alá azt a nyilatkozatot, amely az eljárás megszüntetését kérte. A HÖK közölte, hogy a hallgatói véleményeket eljuttatták az egyetemi vezetőséghez.
A Pázmány közleményében azt is kiemelte:
„Szeretnék megerősíteni, hogy az általános gyakorlatnak megfelelően, természetesen oktatói számára sincs megtiltva, hogy kutatási területükről nyilatkozzanak, amennyiben a szükséges engedélyek birtokában vannak.”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
