Mikor utalják az utolsó tanulmányi ösztöndíjat a tavaszi félévben?

A tanulmányi ösztöndíjat egy félévben 5 hónapon át kapják a hallgatók. Mutatjuk, mikor számíthattok az utalásra.

A legtöbb egyetemen a tanulmányi ösztöndíjat a tavaszi félévben öt hónapon keresztül folyósítják - februártól júliusig. Az első kifizetés márciusban történik, amikor a február és március havi ösztöndíjat egy összegben utalják. A további hónapokban az ösztöndíjakat általában minden hónap 10. napjáig utalják ki.

Mikor kezdődik a tavaszi vizsgaidőszak az egyetemeken?

Így a tavaszi félév utolsó ösztöndíjának utalása július 10-ig várható. Azonban az egyes intézmények gyakorlatában lehetnek kisebb eltérések, ezért érdemes a saját egyetemed hivatalos tájékoztatóit figyelemmel kísérni, illetve a Neptun rendszerben ellenőrizni a konkrét kifizetési időpontokat.

Fontos tudni, hogy csak aktív félévben lévő, nappali tagozatos, állami (rész)ösztöndíjas hallgatók jogosultak az ösztöndíjra.

Az ösztöndíj feltételei:

  • az aktív, nappali tagozaton államilag támogatott, állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatók kaphatnak ösztöndíjat
  • a jogosult hallgatók minimum 30%-a, maximum 50%-a kaphat ösztöndíjat
  • a tanulmányi ösztöndíj legalacsonyabb összegének el kell érnie a hallgatói normatíva összegének 5%-át - ez jelenleg 8.400 Ft.
  • ösztöndíjat csak azok a hallgatók kaphatnak, akik legalább egy félévet sikeresen teljesítettek az egyetemen

A tanulmányi ösztöndíjat automatikusan állapítják meg az előző félév tanulmányi eredményei alapján. Így a hallgatóknak nincs külön teendője, az ösztöndíj automatikusan kerül kiutalásra.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.