Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
Míg a a felsőoktatásba felvett hallgatók száma évről évre emelkedik, a kollégiumi férőhelyek száma tovább csökken.
A hazai felsőoktatás egyik legsúlyosabb problémájává vált a hallgatók lakhatása. Az egyetemisták minden évben komoly túljelentkezéssel szembesülnek a kollégiumokban, a helyzet pedig évről évre romlik - derül ki a a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közleményéből.
Míg a kollégiumi díjak nagyjából változatlanok maradtak – immár 15 éve 10 és 20 ezer forint között mozognak –, addig az albérletárak drasztikus emelkedésen mentek keresztül. Egyes nagyvárosokban az elmúlt öt évben akár 120 százalékkal is nőttek a bérleti díjak, Budapesten pedig már szinte lehetetlen havi 200 ezer forint alatt elfogadható lakást találni.
60 évig kellene spórolnia egy mai 25 évesnek ahhoz, hogy önerőből lakást tudjon venni
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a felsőoktatásba felvett hallgatók száma is meredeken nő. Míg 2020-ban mindössze 61 ezer fiatalt vettek fel, 2023-ra ez a szám meghaladta a 106 ezret, és a 2024-es adatok is hasonlóan magas létszámot mutatnak. Ezzel szemben a kollégiumi férőhelyek száma nemhogy nem emelkedett, hanem még csökkent az elmúlt években. Ennek egyik oka, hogy számos kollégiumi épületben a korábbi többágyas szobákat kétfős helyiségekké alakították, ami ugyan kényelmesebb környezetet teremt, de jelentősen visszaveti a befogadóképességet.
Az ügy fontosságát jelzi, hogy a HÖOK is kiemelten foglalkozik a témával. Az általuk indított „Egyetem ilyen:” országos fórumsorozat eddigi négy állomásán mindenhol a lakhatás került a legsúlyosabb problémák közé. Áprilisban az ELTE, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem hallgatói oszthatják meg személyes tapasztalataikat és javaslataikat. A fórumsorozat célja, hogy közvetlenül a hallgatóktól gyűjtse össze a felsőoktatás aktuális kihívásait, és ezek alapján egy országos problématérképet készítsen, amely alapot adhat a megoldási javaslatok kidolgozásához.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.