Megszűnő szakok a Károlin, döntés elé állították a hallgatókat

A hallgatók szerint a megjelölt időkeret nem elég arra, hogy egy ilyen döntést rendesen átgondoljanak. Illetve a választható lehetőségek közül nem mind világos, hogy mivel is jár pontosan.

  • Rodler Lili

A Károli Gáspár Református Egyetem hallgatóiból szerveződött KáBé csoport, április 13-án megosztott az Instagram-oldalán egy nyílt levelet, melyet az oktatási igazgatóhoz és a Károli Bölcsésztudományi Karának Hallgatói Önkormányzatához címeztek. Ebben a levélben válaszokat és bővebb információt szeretnének kérni a kar vezetőségétől az április 11-én, esti órákban kapott e-mailre, amelyben három opciót jelöltek meg a következő félévben megszűnő szakok hallgatóinak.

 

Korábban megírtuk, hogy 2025 szeptemberétől több mester képzés, posztgraduális képzés és alapszakos specializációt is megszüntetnének a Károli bölcsésztudományi karán. Erről a hallgatók először indirekt módon értesültek, majd a hivatalos tájékoztatás során sem ismertették velük, hogy pontosan mi várható. A megszűnő szakok, amelyek között állításaik szerint kifejezetten népszerűek is vannak, megmentésére petíciót indítottak, majd később mind a két alkalommal megjelentek a szenátusi ülésen is, csendesen demonstrálni.

A legutóbbi szenátusi ülés április 3-án volt, amin rengeteg hallgató megjelent, ám az ígért tájékoztatás hiányos volt és a hallgatók nem érezték, hogy a vezetőség igazán figyelembe venné őket és a kéréseiket. Mivel érdemi választ akkor nem kaptak, így a megmozdulások sorozata is folytatódik, többek között ma 14 órától várják a KáBé szervezői az érintett hallgatókat és a szolidaritásukat kifejezőket egy kis krétázásra a Dózsa György úti kampusz elé.

 

A szenátusi ülés óta az április 11-én érkezett vezetőségi levél – amely egy szándéknyilatkozati kérvény formájában érkezett - az első, amiben a megszűnő szakok jövője valamelyest kirajzolódik. A Neptunban megjelenő kérvényben ezeket az opciókat lehet megjelölni:

  • PPKE a 2025/2026. tanév 1. (őszi) félévétől kezdődően – tervezetten – felajánlja a PPKE-BTK ugyanazon képzésére, ugyanazon munkarendben és finanszírozási formában történő átvétel lehetőségét. Ebben az esetben a PPKE hallgatóiként fejezik be tanulmányaikat és a PPKE állítja ki számukra a képzés elvégzését követően az oklevelet.”
  • „PPKE a 2025/2026. tanév 1. (őszi) félévétől kezdődően – tervezetten – felajánlja az adott Képzés KRE tanterve szerint szükséges, a KRE-vel előre egyeztetett tantárgyak vendéghallgatói jogviszony keretében történő elvégzésének lehetőségét. Ebben az esetben a KRE hallgatóiként fejezik be tanulmányaikat és a KRE állítja ki számukra a képzés elvégzését követően az oklevelet.”
  • „Amennyiben a KRE-BTK Képzésein jelenleg tanulmányokat folytató hallgatók közül valaki sem az átvétel, sem a vendéghallgatás lehetőségével nem kíván élni, úgy ezen hallgatók a KRE hallgatóiként fejezik be tanulmányaikat és a KRE állítja ki számukra a képzés elvégzését követően az oklevelet.”

Ez utóbbi lehetőséghez nem mellékeltek több információt, így nem is igazán világos, hogy milyen körülmények között maradhatnának a hallgatók az egyetem falai között.

A döntésre kiszabott határidő is meglehetősen kevés, április 15-én délig kell megküldeniük az érintetteknek a kitöltött szándéknyilatkozatukat.

Ezekkel a meglátásokkal írt a KáBé mozgalom nyílt levelet a BTK HÖK-nek és az oktatási igazgatónak, amelyet itt olvashattok:

 

Instagram

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.