Megszűnő szakok a Károlin, döntés elé állították a hallgatókat

A hallgatók szerint a megjelölt időkeret nem elég arra, hogy egy ilyen döntést rendesen átgondoljanak. Illetve a választható lehetőségek közül nem mind világos, hogy mivel is jár pontosan.

  • Rodler Lili

A Károli Gáspár Református Egyetem hallgatóiból szerveződött KáBé csoport, április 13-án megosztott az Instagram-oldalán egy nyílt levelet, melyet az oktatási igazgatóhoz és a Károli Bölcsésztudományi Karának Hallgatói Önkormányzatához címeztek. Ebben a levélben válaszokat és bővebb információt szeretnének kérni a kar vezetőségétől az április 11-én, esti órákban kapott e-mailre, amelyben három opciót jelöltek meg a következő félévben megszűnő szakok hallgatóinak.

 

Korábban megírtuk, hogy 2025 szeptemberétől több mester képzés, posztgraduális képzés és alapszakos specializációt is megszüntetnének a Károli bölcsésztudományi karán. Erről a hallgatók először indirekt módon értesültek, majd a hivatalos tájékoztatás során sem ismertették velük, hogy pontosan mi várható. A megszűnő szakok, amelyek között állításaik szerint kifejezetten népszerűek is vannak, megmentésére petíciót indítottak, majd később mind a két alkalommal megjelentek a szenátusi ülésen is, csendesen demonstrálni.

A legutóbbi szenátusi ülés április 3-án volt, amin rengeteg hallgató megjelent, ám az ígért tájékoztatás hiányos volt és a hallgatók nem érezték, hogy a vezetőség igazán figyelembe venné őket és a kéréseiket. Mivel érdemi választ akkor nem kaptak, így a megmozdulások sorozata is folytatódik, többek között ma 14 órától várják a KáBé szervezői az érintett hallgatókat és a szolidaritásukat kifejezőket egy kis krétázásra a Dózsa György úti kampusz elé.

 

A szenátusi ülés óta az április 11-én érkezett vezetőségi levél – amely egy szándéknyilatkozati kérvény formájában érkezett - az első, amiben a megszűnő szakok jövője valamelyest kirajzolódik. A Neptunban megjelenő kérvényben ezeket az opciókat lehet megjelölni:

  • PPKE a 2025/2026. tanév 1. (őszi) félévétől kezdődően – tervezetten – felajánlja a PPKE-BTK ugyanazon képzésére, ugyanazon munkarendben és finanszírozási formában történő átvétel lehetőségét. Ebben az esetben a PPKE hallgatóiként fejezik be tanulmányaikat és a PPKE állítja ki számukra a képzés elvégzését követően az oklevelet.”
  • „PPKE a 2025/2026. tanév 1. (őszi) félévétől kezdődően – tervezetten – felajánlja az adott Képzés KRE tanterve szerint szükséges, a KRE-vel előre egyeztetett tantárgyak vendéghallgatói jogviszony keretében történő elvégzésének lehetőségét. Ebben az esetben a KRE hallgatóiként fejezik be tanulmányaikat és a KRE állítja ki számukra a képzés elvégzését követően az oklevelet.”
  • „Amennyiben a KRE-BTK Képzésein jelenleg tanulmányokat folytató hallgatók közül valaki sem az átvétel, sem a vendéghallgatás lehetőségével nem kíván élni, úgy ezen hallgatók a KRE hallgatóiként fejezik be tanulmányaikat és a KRE állítja ki számukra a képzés elvégzését követően az oklevelet.”

Ez utóbbi lehetőséghez nem mellékeltek több információt, így nem is igazán világos, hogy milyen körülmények között maradhatnának a hallgatók az egyetem falai között.

A döntésre kiszabott határidő is meglehetősen kevés, április 15-én délig kell megküldeniük az érintetteknek a kitöltött szándéknyilatkozatukat.

Ezekkel a meglátásokkal írt a KáBé mozgalom nyílt levelet a BTK HÖK-nek és az oktatási igazgatónak, amelyet itt olvashattok:

 

Instagram

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.