Béremelést jelentett be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Az intézmény új, saját fizetési rendszert vezet be.

Átlagosan 37 százalékos béremelésre számíthatnak a katolikus egyetem oktató és kutató munkát végző munkatársai – derüt ki az egyetem közleményéből.

A tájékoztató szerint 2025. január 1-jétől 5 százalékos alapbéremelést eszközöl az intézmény, 2025. szeptember 1-jétől pedig új bértáblát fognak alkalmazni.

Az alapbérek korrekciója mellett az oktatói kar fizetésének javítására is ígéretet tettek, amihez egy új, csak a Pázmányon hatályos fizetési rendszert vezetnek be.

„A besorolási rendszer felépítése megmarad, de az egyes munkakörök és fizetési kategóriák egymáshoz viszonyításánál már nem alkalmazzuk az állami egyetemek százalékos arányait.”

- olvasható az egyetem oldalán, ahol azt is kiemelték, hogy a fizetésemelésben minden oktató, kutató munkakörben dolgozó részesülni fog.

2025. március 1-jétől az ELTE-n dolgozó oktatók bérét is megemelték, miután az intézmény több mint ezer dolgozója írt nyílt levelet a fenntartó minisztériumnak még tavaly februárban, melyben megfogalmazták a bérezésekről szóló követeléseiket.

Így 2025 márciusától

  • egyetemi tanársegéd esetén 480 ezer ft,
  • egyetemi adjunktus esetén 530 ezer ft,
  • egyetemi docens esetén 580 ezer ft

bérminimum érvényes az ELTE valamennyi karán.

Bár némileg emelkedtek a bérek, az ország legnagyobb egyetemén oktatók fizetése továbbra is elmarad a köznevelésben, közoktatásban dolgozó pedagógusokétól, amely a tavalyi béremelést követően idén januárban ismét 12-21 százalékkal emelkedett.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.