Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egy év alatt több mint 2000-rel csökkentették az ELTE állami férőhelyeinek számát a 2025-ös felvételin, ezzel párhuzamosan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kapta pluszban a legtöbb állami ösztöndíjas helyet. Mutatjuk, melyik egyetemen hogyan alakultak az állami ösztöndíjas keretszámok.
Nem lesz könnyű dolga a felvételizőknek, ugyanis a tavalyihoz képest sokat változtak az idei állami ösztöndíjas keretszámok. A 2025 szeptemberében induló képzéseknél mindössze négy egyetem növelte az államilag finanszírozott férőhelyeit, a többi intézménynél azonban kevesebb lett, mint 2024-ben volt.
Bár a legtöbb helyen nem beszélhetünk nagymértékű visszaesésekről, érdemes megjegyezni, hogy a listán szereplő egyetemek közül összesen 15-nél tapasztalható 100 férőhelynél nagyobb csökkenés. Egyes egyetemeken pedig akár 600-800 fővel kevesebben tanulhatnak majd ingyenesen.
Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában felvehető maximális létszámot intézményekre és azon belül szakokra lebontva tekinthetitek meg a felvi.hu oldalán.
Mutatjuk a listát, hogy mennyi állami férőhelyet hirdettek meg az egyetemek a 2025 szeptemberében induló képzésekre:
A számok alapján azt láthatjuk, hogy csak az Állatorvostudományi Egyetem (+7), a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (+35), a Semmelweis Egyetem (+76), illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (+265) hirdetett meg új férőhelyeket. Utóbbi azért sem meglepő, mivel még 2024 márciusában az egyetem bejelentette, hogy idén szeptemberben elindítja tanárképző karját, amely mellett átfogó bölcsészettudományi képzés is indul.
A legnagyobb visszaesés azonban toronymagasan az Eötvös Loránd Tudományegyetemen volt, amely 2062 férőhellyel csökkentette az idei keretszámát. Ezt kövezi a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem, amelyek közül mindkettő több mint 800 állami férőhellyel csökkent.
Bár az előbb felsoroltaknál kevesebb, de mégis jelentős a visszaesés még a Budapesti Gazdasági Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen, ahol előbbi 690-nel, utóbbi pedig 629-cel hirdetett meg kevesebb ösztöndíjas férőhelyet 2024-hez képest.
Az ELTE karain már előző évben is jóval kevesebb állami ösztöndíjas helyre lehetett jelentkezni, mint 2023-ban. Tavaly arról számoltunk be, hogy az akkori eljárásban 1760-nal kevesebb támogatott helyért folyt a verseny. Azonban az ELTE a mostani csökkenés ellenére is még mindig a legtöbb állami férőhellyel rendelkezik az intézmények között. Viszont már nem sokkal van tőle lemaradva a második helyezett Debreceni Egyetem, az idei 8594 férőhelyével.
Frissítés: 2025.01.15.
Az államilag finanszírozott férőhelyekkel kapcsolatban a Budapesti Corvinus Egyetem az alábbi tájékoztatást közölte:
„A Budapesti Corvinus Egyetem a modellváltás után, 2020 óta már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az alap-, mester- és osztatlan szakos képzéseire újonnan felvett diákjainak. A Corvinus a térítésmentes tanulási lehetőséget az állami ösztöndíj helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosított Corvinus Ösztöndíj útján kínálja hallgatóinak. Idén a magyar oktatási rendszerből a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig szinte 100%-a térítésmentesen tanulhat az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramnak köszönhetően. A Corvinus a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban tervez térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni a diákjainak.”
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.