Egy év alatt több mint 2000-rel csökkentették az ELTE állami férőhelyeinek számát a 2025-ös felvételin, ezzel párhuzamosan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kapta pluszban a legtöbb állami ösztöndíjas helyet. Mutatjuk, melyik egyetemen hogyan alakultak az állami ösztöndíjas keretszámok.
Nem lesz könnyű dolga a felvételizőknek, ugyanis a tavalyihoz képest sokat változtak az idei állami ösztöndíjas keretszámok. A 2025 szeptemberében induló képzéseknél mindössze négy egyetem növelte az államilag finanszírozott férőhelyeit, a többi intézménynél azonban kevesebb lett, mint 2024-ben volt.
Bár a legtöbb helyen nem beszélhetünk nagymértékű visszaesésekről, érdemes megjegyezni, hogy a listán szereplő egyetemek közül összesen 15-nél tapasztalható 100 férőhelynél nagyobb csökkenés. Egyes egyetemeken pedig akár 600-800 fővel kevesebben tanulhatnak majd ingyenesen.
Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában felvehető maximális létszámot intézményekre és azon belül szakokra lebontva tekinthetitek meg a felvi.hu oldalán.
Mutatjuk a listát, hogy mennyi állami férőhelyet hirdettek meg az egyetemek a 2025 szeptemberében induló képzésekre:
A számok alapján azt láthatjuk, hogy csak az Állatorvostudományi Egyetem (+7), a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (+35), a Semmelweis Egyetem (+76), illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (+265) hirdetett meg új férőhelyeket. Utóbbi azért sem meglepő, mivel még 2024 márciusában az egyetem bejelentette, hogy idén szeptemberben elindítja tanárképző karját, amely mellett átfogó bölcsészettudományi képzés is indul.
A legnagyobb visszaesés azonban toronymagasan az Eötvös Loránd Tudományegyetemen volt, amely 2062 férőhellyel csökkentette az idei keretszámát. Ezt kövezi a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem, amelyek közül mindkettő több mint 800 állami férőhellyel csökkent.
Bár az előbb felsoroltaknál kevesebb, de mégis jelentős a visszaesés még a Budapesti Gazdasági Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen, ahol előbbi 690-nel, utóbbi pedig 629-cel hirdetett meg kevesebb ösztöndíjas férőhelyet 2024-hez képest.
Az ELTE karain már előző évben is jóval kevesebb állami ösztöndíjas helyre lehetett jelentkezni, mint 2023-ban. Tavaly arról számoltunk be, hogy az akkori eljárásban 1760-nal kevesebb támogatott helyért folyt a verseny. Azonban az ELTE a mostani csökkenés ellenére is még mindig a legtöbb állami férőhellyel rendelkezik az intézmények között. Viszont már nem sokkal van tőle lemaradva a második helyezett Debreceni Egyetem, az idei 8594 férőhelyével.
Frissítés: 2025.01.15.
Az államilag finanszírozott férőhelyekkel kapcsolatban a Budapesti Corvinus Egyetem az alábbi tájékoztatást közölte:
„A Budapesti Corvinus Egyetem a modellváltás után, 2020 óta már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az alap-, mester- és osztatlan szakos képzéseire újonnan felvett diákjainak. A Corvinus a térítésmentes tanulási lehetőséget az állami ösztöndíj helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosított Corvinus Ösztöndíj útján kínálja hallgatóinak. Idén a magyar oktatási rendszerből a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig szinte 100%-a térítésmentesen tanulhat az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramnak köszönhetően. A Corvinus a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban tervez térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni a diákjainak.”
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
