Felvételi 2025: 32 egyetemen csökkent a meghirdetett állami férőhelyek száma

Egy év alatt több mint 2000-rel csökkentették az ELTE állami férőhelyeinek számát a 2025-ös felvételin, ezzel párhuzamosan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kapta pluszban a legtöbb állami ösztöndíjas helyet. Mutatjuk, melyik egyetemen hogyan alakultak az állami ösztöndíjas keretszámok.

Nem lesz könnyű dolga a felvételizőknek, ugyanis a tavalyihoz képest sokat változtak az idei állami ösztöndíjas keretszámok. A 2025 szeptemberében induló képzéseknél mindössze négy egyetem növelte az államilag finanszírozott férőhelyeit, a többi intézménynél azonban kevesebb lett, mint 2024-ben volt.

Bár a legtöbb helyen nem beszélhetünk nagymértékű visszaesésekről, érdemes megjegyezni, hogy a listán szereplő egyetemek közül összesen 15-nél tapasztalható 100 férőhelynél nagyobb csökkenés. Egyes egyetemeken pedig akár 600-800 fővel kevesebben tanulhatnak majd ingyenesen.

Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában felvehető maximális létszámot intézményekre és azon belül szakokra lebontva tekinthetitek meg a felvi.hu oldalán.

Mutatjuk a listát, hogy mennyi állami férőhelyet hirdettek meg az egyetemek a 2025 szeptemberében induló képzésekre:

  • Állatorvostudományi Egyetem – 210
  • Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem – 82
  • Budapesti Corvinus Egyetem – 878
  • Budapesti Gazdasági Egyetem – 4202
  • Budapesti Metropolitan Egyetem – 438
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 4562
  • Debreceni Egyetem – 8594
  • Dunaújvárosi Egyetem – 677
  • Edutus Egyetem – 80
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem – 8758
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – 2428
  • Gábor Dénes Egyetem – 306
  • Gál Ferenc Egyetem – 1256
  • Károli Gáspár Református Egyetem – 2552
  • Kodolányi János Egyetem – 339
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – 223
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – 6424
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem – 201
  • Magyar Táncművészeti Egyetem – 230
  • Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem – 1225
  • Milton Friedman Egyetem – 545
  • Miskolci Egyetem – 4328
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – 345
  • Nemzetközi Közszolgálati Egyetem – 2740
  • Neumann János Egyetem – 1185
  • Nyíregyházi Egyetem – 1753
  • Óbudai Egyetem – 3980
  • Pannon Egyetem – 1700
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem – 2149
  • Pécsi Tudományegyetem – 5750
  • Semmelweis Egyetem – 2876
  • Soproni Egyetem – 1408
  • Széchenyi István Egyetem – 4780
  • Szegedi Tudományegyetem – 5685
  • Színház- és Filmművészeti Egyetem – 276
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem – 284

A számok alapján azt láthatjuk, hogy csak az Állatorvostudományi Egyetem (+7), a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (+35), a Semmelweis Egyetem (+76), illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (+265) hirdetett meg új férőhelyeket. Utóbbi azért sem meglepő, mivel még 2024 márciusában az egyetem bejelentette, hogy idén szeptemberben elindítja tanárképző karját, amely mellett átfogó bölcsészettudományi képzés is indul.

A legnagyobb visszaesés azonban toronymagasan az Eötvös Loránd Tudományegyetemen volt, amely 2062 férőhellyel csökkentette az idei keretszámát. Ezt kövezi a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem, amelyek közül mindkettő több mint 800 állami férőhellyel csökkent.

Bár az előbb felsoroltaknál kevesebb, de mégis jelentős a visszaesés még a Budapesti Gazdasági Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen, ahol előbbi 690-nel, utóbbi pedig 629-cel hirdetett meg kevesebb ösztöndíjas férőhelyet 2024-hez képest.

Az ELTE karain már előző évben is jóval kevesebb állami ösztöndíjas helyre lehetett jelentkezni, mint 2023-ban. Tavaly arról számoltunk be, hogy az akkori eljárásban 1760-nal kevesebb támogatott helyért folyt a verseny. Azonban az ELTE a mostani csökkenés ellenére is még mindig a legtöbb állami férőhellyel rendelkezik az intézmények között. Viszont már nem sokkal van tőle lemaradva a második helyezett Debreceni Egyetem, az idei 8594 férőhelyével.

Frissítés: 2025.01.15.

Az államilag finanszírozott férőhelyekkel kapcsolatban a Budapesti Corvinus Egyetem az alábbi tájékoztatást közölte:

„A Budapesti Corvinus Egyetem a modellváltás után, 2020 óta már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az alap-, mester- és osztatlan szakos képzéseire újonnan felvett diákjainak. A Corvinus a térítésmentes tanulási lehetőséget az állami ösztöndíj helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosított Corvinus Ösztöndíj útján kínálja hallgatóinak. Idén a magyar oktatási rendszerből a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig szinte 100%-a térítésmentesen tanulhat az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramnak köszönhetően. A Corvinus a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban tervez térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni a diákjainak.”

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.