Az elérhető pontok mennyisége nem változna, de a feltételek igen.
Társadalmi egyeztetésre nyújtotta be a Honvédelmi Minisztérium a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet módosítását.
A kormány évek óta ad felvételi pontokat azoknak a diákoknak, akik a felsőoktatási tanulmányaik előtt önkéntes katonai szolgálatot tettek. A tavalyi felvételi során intézményi pontokat adtak egyes egyetemek, ha a leendő tanulók önkéntes tartalékosként szolgáltak. A következtető változtatásokat már 2025-től szeretnék bevezetni, amik így néznének ki:
A módosítás a 16 pont megszerzésénél jelent nagy változást, az eddig ugyanis 6 hónapos folyamatos kiképzés után járt. Az Irány a sereg! toborzóoldal szerint az, hogy ez az alapkiképzésért is érvényesíthető lesz azt jelenti, hogy az önkéntes tartalékosnak az alapkiképzést a szolgálati viszony létesítése után egy éven belül kell teljesítenie, de számára csak az első 5 hét (25 kiképzési nap) kötelező.
Tehát 25 nap alatt szerezhető meg a 16 többletpont. Valószínűleg ezzel a változtatással próbálja a kormány vonzóbbá tenni a fiatalok számára a katonai szolgálatot.
A magasabb többletpontok esetében, további hat hónapot kell eltölteni – az alapkiképzés mellett szakkiképzést is végezni -, hogy járjon 32 pont. További hat hónapért és szakkiképzésért pedig már 64 pont járna.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
