A kormány változtatna a honvédelemért adott felvételi többletponton

Az elérhető pontok mennyisége nem változna, de a feltételek igen.

  • Rodler Lili

Társadalmi egyeztetésre nyújtotta be a Honvédelmi Minisztérium a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet módosítását.

A kormány évek óta ad felvételi pontokat azoknak a diákoknak, akik a felsőoktatási tanulmányaik előtt önkéntes katonai szolgálatot tettek. A tavalyi felvételi során intézményi pontokat adtak egyes egyetemek, ha a leendő tanulók önkéntes tartalékosként szolgáltak. A következtető változtatásokat már 2025-től szeretnék bevezetni, amik így néznének ki:

  • Ha a jelentkező önkéntes tartalékos katonaként alapkiképzést teljesített, akkor 16 többletpontra,

  • ha folyamatos hat hónapos kiképzést teljesített, akkor 32 többletpontra,

  • ha pedig a szakkiképzés után, az azt folytatólagosan követő hat hónapos szolgálati ideje alatt újabb szakkiképzést teljesített, akkor összesen 64 többletpontra jogosult a felvételiző.

A módosítás a 16 pont megszerzésénél jelent nagy változást, az eddig ugyanis 6 hónapos folyamatos kiképzés után járt. Az Irány a sereg! toborzóoldal szerint az, hogy ez az alapkiképzésért is érvényesíthető lesz azt jelenti, hogy az önkéntes tartalékosnak az alapkiképzést a szolgálati viszony létesítése után egy éven belül kell teljesítenie, de számára csak az első 5 hét (25 kiképzési nap) kötelező.

Tehát 25 nap alatt szerezhető meg a 16 többletpont. Valószínűleg ezzel a változtatással próbálja a kormány vonzóbbá tenni a fiatalok számára a katonai szolgálatot.

A magasabb többletpontok esetében, további hat hónapot kell eltölteni – az alapkiképzés mellett szakkiképzést is végezni -, hogy járjon 32 pont. További hat hónapért és szakkiképzésért pedig már 64 pont járna.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.