Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az elérhető pontok mennyisége nem változna, de a feltételek igen.
Társadalmi egyeztetésre nyújtotta be a Honvédelmi Minisztérium a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet módosítását.
A kormány évek óta ad felvételi pontokat azoknak a diákoknak, akik a felsőoktatási tanulmányaik előtt önkéntes katonai szolgálatot tettek. A tavalyi felvételi során intézményi pontokat adtak egyes egyetemek, ha a leendő tanulók önkéntes tartalékosként szolgáltak. A következtető változtatásokat már 2025-től szeretnék bevezetni, amik így néznének ki:
A módosítás a 16 pont megszerzésénél jelent nagy változást, az eddig ugyanis 6 hónapos folyamatos kiképzés után járt. Az Irány a sereg! toborzóoldal szerint az, hogy ez az alapkiképzésért is érvényesíthető lesz azt jelenti, hogy az önkéntes tartalékosnak az alapkiképzést a szolgálati viszony létesítése után egy éven belül kell teljesítenie, de számára csak az első 5 hét (25 kiképzési nap) kötelező.
Tehát 25 nap alatt szerezhető meg a 16 többletpont. Valószínűleg ezzel a változtatással próbálja a kormány vonzóbbá tenni a fiatalok számára a katonai szolgálatot.
A magasabb többletpontok esetében, további hat hónapot kell eltölteni – az alapkiképzés mellett szakkiképzést is végezni -, hogy járjon 32 pont. További hat hónapért és szakkiképzésért pedig már 64 pont járna.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.