Mennyibe kerül a diploma?

A 2024-es felvételi eljárásban tavalyhoz képest több állami ösztöndíjas helyet biztosított az állam, de a felvételizők egyötödének még így is eléggé mélyen a zsebükbe kell nyúlnia, hogy kifizethessék az egyetemi oktatást.

  • Rodler Lili

Manapság középiskolai felvételik finanszírozására szánt különórák ára is könnyedén eléri az évi félmillió forintot, így nem is tűnhet olyan soknak az önköltséges egyetemi képzések félévenkénti ára. Viszont mivel az egyetemi tarifák is inflációkövetőek, ezért az elmúlt évhez képest akár 5-10 százalékkal, de akár ennél is nagyobb arányban drágulhatnak majd az árak, derül ki a hvg360-on megjelent cikkből.

Azoknak, akiknek elő kell teremteniük ezt az összeget, önmagában fontos szempont, hogy egy-egy felsőfokú tanulmány három, öt vagy akár hat évre mennyi pénzt emészt fel a családi kasszából, de az arányok még azoknak is érdekesek lehetnek, akik csak arra kíváncsiak, miként áraznak be egy-egy tudományterületet vagy egyetemet.

HVG Diploma 2025

Nagy általánosságban nem lehet olyan egyetemi képzést találni, ami 200 ezer forintnál olcsóbb, és nem meglepő módon jellemzően ezek biztosítanak olyan szakmai tanulmányokat, amiket manapság a munkahelyen sem részesítenek kifejezetten magas fizetésben. Ilyen például az alapképzés a csecsemő- és kisgyermeknevelésre, szociális munkára és az igazságügyi igazgatásra felkészítő tanulmányok esetében; ezeknél 190, illetve 200 ezer forintból már megoldható egy-egy félévi tanulás. A hat félévet felemésztő oktatás után így mai díjakkal kalkulálva 1,2 millió forintból már megszerezhető a felsőfokú végzettség.

Ezen felül van a másik véglet, ahol félévenként akár több milliót is elkérhetnek a tanulóktól. Ilyen például a repülőmérnök-képzés, amelyből a Debreceni Egyetemen nincs is másmilyen alternatíva, csak önköltséges és azt is angolul oktatják. Ezen az alapképzésen félévenként 4 millió 575 ezer forintot kell fizetni, hét féléven keresztül. Bár az, hogy angolnyelvű a képzés nem feltétlenül teszi drágábbá a kurzust.

A HVG Diploma 2025 kiadványában és a hvg360-on is kifejtették részletesen, hogy mennyibe is kerülnek egyes képzések, illetve milyen plusz költségek tudnak még felhalmozódni az egyetemi évek során. Mindenképp fontos előre kalkulálni az egyetemi árakkal kapcsolatban, mert az is befolyásolhatja a felvételizők döntését, hogy melyik egyetemen és milyen képzés mellet szeretnék magukat elkötelezni.

Illetve az sem szokott különösebben beleszólni a képzések árazásába, hogy fővárosi vagy vidéki egyetemről van szó. Vannak persze kivételek, de akkor sem kifejezetten szignifikánsak. Inkább az befolyásolja az árképzést, hogy az adott egyetemek a különböző rangsorokban milyen helyezést értek el, valamint az, hogy az adott diploma mennyire keresett a munkaerőpiacon.

A legjobb egyetemek és főiskolák 2025-ben

Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 29-tól az újságárusoknál is megveheted.

Összeszedtük nektek, hogy a jelenlegi árakkal kalkulálva mekkora kiadásokkal lehet számolni egyes képzéseken:

  • orvosképzés: 1.350.000 Ft / félév (12 félév alatt 16,2 millió Ft.)
  • gyógyszerészképzés: 800.000 Ft / félév (10 félév alatt 8 millió Ft.)
  • állatorvos képzés: 1.450.000 Ft / félév (11 félév alatt 15 millió 950 ezer Ft.)
  • jogász képzés: 285.000 – 390.000 Ft / félév (10 félév alatt kb. 2,9 és 3,9 millió Ft. között)
  • pszichológia képzés: 300.000 Ft / félév (8 félév alatt 2,4 millió Ft.)
  • osztatlan tanári képzés: 500.000 Ft / félév (10 félév alatt 5 millió Ft.)
  • mérnöki és természettudományi képzések: 500.000 – 700.000 Ft. / félév (attól függ milyen szakra mentek pontosan, de közel az 5 és 7 millió forinthoz)

A teljes cikket megtaláljátok a hvg360-on és a Diploma 2025 kiadásban is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.