Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Kimagasló eredményt értek el a Pázmány hallgatói a neves, fogyatékossággal élők életét megkönnyítő, asszisztív technológiák fejlesztésére és bemutatására alapított Cybathlon versenyen.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának (ITK) hallgatói és oktatói részt vettek a nemzetközi CYBATHLON 2024 versenyen, ahol az EyeRider csapata az új, látástámogató kategóriájában ért el első helyezést látássegítő alkalmazásukkal – közölte az egyetem.
A kategória célja az volt, hogy az indulók olyan technológiákat fejlesszenek, amelyek a látási információkat más érzékekre, például a hallásra vagy tapintásra közvetítik, ezzel segítve a látássérülteket a mindennapi tevékenységeik elvégzésében.
A versenyre a Pázmány ITK csapata elkészítette a LetSeeApp mobilalkalmazást, amely nehezebb terepeken is lehetővé teszi a biztonságosabb közlekedést a látássérültek számára, mint az erdők vagy a járdák.
Az applikációt 2016-ban indították el, amelyben három, mindenki számára ingyenesen elérhető funkció található. Már több ezer letöltésük van. A főleg vak és látássérült felhasználók számára valóban hasznos és használható megoldást adnak, amivel segíteni tudják mindennapjaikban az önálló boldogulást.
„Győzelmünk kulcsa a feladatok nagy részének sikeres teljesítésén túl, hogy a többi csapat speciális, számtalan elemből álló rendszere helyett az EyeRider egy bárki számára elérhető iOS rendszerre készített applikációt használt, így tartva alacsonyan a komplexitást és biztosította a mindennapi használhatóságot. Számunkra fontos, hogy olyan technológiát fejlesszünk, amely egyszerre megbízható, és valódi segítséget nyújt a felhasználóknak, miközben elérhető árú és könnyen kezelhető marad”
- emelte ki Sulyok Péter, a csapat vezetője.
A CYBATHLON-on további két csapat pedig funkcionális elektromos stimulációs kerékpárral, valamint agyi-számítógépes interfész eszközökkel versenyzett sikeresen.
Az Ebrainers csapat, Csortos Zoltán vezetésével, ötödik helyezést ért el a Brain-Computer Interface Race (Agy-Számítógépes Interfész) versenyben, amelyben a résztvevők agyi jelekkel vezéreltek számítógépes eszközöket és szoftvereket.
A HunFess csapat Dr. Laczkó József vezetésével pedig nyolcadik helyezést ért el a Functional Electrical Stimulation Bike Race (Funkcionális Elektromos Izomstimulációs Bicikliverseny) kategóriában, ami a mozgássérültek izomzatának elektromos stimulációval történő aktiválását célozza.
A Cybathlonon a világ minden tájáról érkezett akadémiai és ipari csapatok vettek részt, a megmérettetés az asszisztív, tehát támogató megoldások fejlesztésére és a fogyatékkal élők életminőségének javítására fókuszál.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.