Újabb előrelépés: a BME után bértárgyalásra hívták az ELTE delegációját is

A szakszervezeti bizottság szeptember 20-án 12:30-ra a Honvéd utca 13-15. elé várja az "állami felsőoktatás maradékát támogatókat."

Több mint 80 nap hallgatás után életjelet mutatott a minisztérium – írja a FDSZ ELTE a Facebook-eseményének leírásában.

A BME múlt csütörtöki látogatása után 2024. szeptember 20-ára az ELTE delegációja is meghívást kapott Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkártól, hogy a felsőoktatási béremelésről egyeztessen. A szakszervezeti bizottság ennek alkalméból mindenkit arra buzdít, hogy csatlakozzanak hozzájuk a trágyalás napján és jelenlétükkel támogassák az ELTE delegációját.

"Álljunk ki magunkért, álljunk ki a követelésekkel egyetértő 1500-nál is több ELTE-s munkatársért, és álljunk majd ki akkor is, amikor a Képző és a Zeneakadémia delegációja, benne szakszervezeti képviselők mennek majd tárgyalni"

- olvasható a leírásban.

A követeléseik továbbra is változatlanok, amelyeket az alábbi pontokban foglaltak össze:

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett “15+15%”) beépítését az alapbérbe,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi bérminimum bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének és a doktoranduszok ösztöndíjának ehhez igazítását,
  • inflációkövető garantált éves emelést,
  • a doktori ösztöndíjak azonnali 100%-os emelését és hosszútávú értékállóságának biztosítását a garantált bérminimumhoz való igazítással
  • a 2018 óta nem módosított képzési normatívák (ún. költségkeret, amely az állami egyetemek gazdálkodásának alapja) azonnali, 50%-os emelését
Van miért bizakodniuk a tárgyalással kapcsolatban, ugyanis a BME kapcsán nemrég "reményteljes egyeztetésekről" számol be a BME dolgozóinak szakszervezete:
Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.