Mutatjuk, melyik magyar egyetemek a legnépszerűbbek az alapszakra járó külföldi egyetemisták körében.
A 2019/2020-as őszi szemeszterben mintegy 12 ezer külföldi hallgató tanult valamelyik magyar egyetem alapképzésén, ami a 2023/2024-es őszi szemeszterre 15793 főre nőtt - derült ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. Az adatokból látszik, hogy az elmúlt években az őszi félévekben mindig valamennyivel magasabb volt az alapszakos külföldi diákok száma a hazai felsőoktatási intézményekben, mint a tavasziakban.
A külföldi hallgatók körében évek óta a legnépszerűbb a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a 2023/2024-es őszi szemeszterben 3255 illetve 1836 külföldi diák járt ezekbe a felsőoktatási intézményekbe valamilyen alapképzésre. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a Pécsi Tudományegyetem került, ahova tavaly az őszi félévben 1629 alapszakos külföldi hallgató járt.
A tavalyi őszi félévben a legtöbb külföldi az alábbi alapképzésekre járt:
Jelenleg az összes hallgatói létszám 18,9 százaléka külföldi diákokból áll.
2015 óta több mint 14 ezerrel emelkedett a más országokból származó hallgatók száma. Míg 9 évvel ezelőtt 23,0 ezer volt, addig 2023-ban már 37,5 ezer fő külföldi hallgató tanult Magyarországon.
A legnagyobb számban német (3,3 ezer fő) és kínai (2,3 ezer fő) hallgatók vannak jelen a magyar felsőoktatásban, és több mint 2000 fő származik Iránból. A három másik legtöbb állampolgár Romániából (1,8 ezer fő), Szerbiából (1,4 ezer fő) és Szlovákiából (1,3 ezer fő) érkezett. Ebből a hat országból érkezik a külföldi diákok közel egyharmada.
Nem vettek fel egyetlen középiskolába sem, vagy időközben meggondoltátok magatokat? A rendkívüli felvételi eljárásban még van esélyetek arra, hogy az üresen maradt helyekre jelentkezzetek.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A HUN-REN elnökét, Gulyás Balázst és a vezérigazgatót, Jakab Rolandot kérdezték a hálózat jövője kapcsán.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
