Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Mutatjuk, melyik magyar egyetemek a legnépszerűbbek az alapszakra járó külföldi egyetemisták körében.
A 2019/2020-as őszi szemeszterben mintegy 12 ezer külföldi hallgató tanult valamelyik magyar egyetem alapképzésén, ami a 2023/2024-es őszi szemeszterre 15793 főre nőtt - derült ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. Az adatokból látszik, hogy az elmúlt években az őszi félévekben mindig valamennyivel magasabb volt az alapszakos külföldi diákok száma a hazai felsőoktatási intézményekben, mint a tavasziakban.
A külföldi hallgatók körében évek óta a legnépszerűbb a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a 2023/2024-es őszi szemeszterben 3255 illetve 1836 külföldi diák járt ezekbe a felsőoktatási intézményekbe valamilyen alapképzésre. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a Pécsi Tudományegyetem került, ahova tavaly az őszi félévben 1629 alapszakos külföldi hallgató járt.
A tavalyi őszi félévben a legtöbb külföldi az alábbi alapképzésekre járt:
Jelenleg az összes hallgatói létszám 18,9 százaléka külföldi diákokból áll.
2015 óta több mint 14 ezerrel emelkedett a más országokból származó hallgatók száma. Míg 9 évvel ezelőtt 23,0 ezer volt, addig 2023-ban már 37,5 ezer fő külföldi hallgató tanult Magyarországon.
A legnagyobb számban német (3,3 ezer fő) és kínai (2,3 ezer fő) hallgatók vannak jelen a magyar felsőoktatásban, és több mint 2000 fő származik Iránból. A három másik legtöbb állampolgár Romániából (1,8 ezer fő), Szerbiából (1,4 ezer fő) és Szlovákiából (1,3 ezer fő) érkezett. Ebből a hat országból érkezik a külföldi diákok közel egyharmada.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
A miniszter egy nemrég megjelent cikk apropóján gyermekjogi aggályokról beszél. „A gyermekvédelmi ügyekről beszélni kell. A nyilvánosságnak fontos szerepe van abban, hogy a problémák ne maradjanak rejtve”.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.