A 2019/2020-as őszi szemeszterben mintegy 12 ezer külföldi hallgató tanult valamelyik magyar egyetem alapképzésén, ami a 2023/2024-es őszi szemeszterre 15793 főre nőtt - derült ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. Az adatokból látszik, hogy az elmúlt években az őszi félévekben mindig valamennyivel magasabb volt az alapszakos külföldi diákok száma a hazai felsőoktatási intézményekben, mint a tavasziakban.
A külföldi hallgatók körében évek óta a legnépszerűbb a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a 2023/2024-es őszi szemeszterben 3255 illetve 1836 külföldi diák járt ezekbe a felsőoktatási intézményekbe valamilyen alapképzésre. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a Pécsi Tudományegyetem került, ahova tavaly az őszi félévben 1629 alapszakos külföldi hallgató járt.
A tavalyi őszi félévben a legtöbb külföldi az alábbi alapképzésekre járt:
- Gazdálkodási és menedzsment
- Ápolás és betegellátás
- Gépészmérnök
- Építőmérnöki
- Anglisztika
Ha az összes alap-mester és osztatlan képzést nézzük, akkor a
KSH Helyzetkép 2023-as adatai szerint 2015 óta folyamatosan nővekszik a külföldi hallgatók száma a nappali felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzéseken.
Jelenleg az összes hallgatói létszám 18,9 százaléka külföldi diákokból áll.
2015 óta több mint 14 ezerrel emelkedett a más országokból származó hallgatók száma. Míg 9 évvel ezelőtt 23,0 ezer volt, addig 2023-ban már 37,5 ezer fő külföldi hallgató tanult Magyarországon.
A legnagyobb számban német (3,3 ezer fő) és kínai (2,3 ezer fő) hallgatók vannak jelen a magyar felsőoktatásban, és több mint 2000 fő származik Iránból. A három másik legtöbb állampolgár Romániából (1,8 ezer fő), Szerbiából (1,4 ezer fő) és Szlovákiából (1,3 ezer fő) érkezett. Ebből a hat országból érkezik a külföldi diákok közel egyharmada.
