Angol nyelvű diploma megfizethető áron egy jó nevű egyetemen - ez az egyik oka, amiért sok középiskolás külföldi egyetemre készül. A tendenciákról, a magyar diákok körében népszerű országokról és képzésekről Nádas Ritát, az Engame Akadémia oktatási vezetőjét kérdeztük.
Ha valaki külföldön szeretne továbbtanulni, akkor a felvételire máshogy kell készülnie. A nyelvtudás mellett ugyanis a szakmai képzettségét, a motivációját, az iskolán kívüli tevékenységeit is figyelembe veszik az eljárás során. Ehhez viszont szüksége lehet a gimnázium mellett különórákra, ahol célzottan tudják felkészíteni egy külföldi egyetem felvételijére.
„Az Engame egy négyéves program, ami kilencedikes kortól egészen az érettségiig, vagy akár még utána is segít a fiataloknak, elsősorban abban, hogy megtalálják a hivatásukat, a pályaorientációjukat”– mondta Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatási vezetője. Sokan már a gimnázium első évében felkeresik őket, így az egész ott eltöltött idejük alatt párhuzamosan végzik az Engame oktatási programját. Gyakran konkrét végcéllal érkeznek a diákok hozzájuk, hogy merre szeretnének tovább tanulni majd, így a program utolsó két évében a konkrét szakra való felkészülésre és az adott egyetem felvételijére fektetik a hangsúlyt.
Rengeteg lehetőség közül lehet válogatni külföldi képzések terén, szinte minden országban van olyan egyetem, ahol indítanak angol nyelvű kurzusokat, még ha az anyanyelv nem is az angol. Rita tapasztalatai szerint szinte minden esetben családi döntés határozza meg, hogy a gyerek melyik országban tanuljon tovább, és persze fontos az adott hely nyelvi adottsága is, de általában a szakválasztás, a minőségi oktatás illetve a felvételi várható sikeressége mellett a pénztárca is meghatározza, hogy melyik egyetem mellett döntenek majd. „A mentoraink ismerik a tandíjakat, az ösztöndíj lehetőségeket, és nyilván az is része a tanácsadásnak, hogy úgy igazítsuk a célországokat és a célegyetemeket, hogy ezt ki tudja fizetni a diák vagy a család” – emelte ki.
| Hol a legjobb Európában egyetemistának lenni? |
A júniusban közreadott rangsor szerint, hogy hol a legjobb Európában egyetemistának lenni, Hollandia előkelő hatodik helyezést ért el. Az első öt hely sorrendben: Anglia, Németország, Írország, Svájc és Dánia. A rangsort az oktatás minősége, a megélhetési költségek, a diplomás karrierlehetőségek, kulturális, művészeti és egyéb kikapcsolódási lehetőségek és a diákok sokszínűsége alapján állították össze.
|
Az Engame Akadémia 2022/23-as tanévben végzett felmérése szerint jelenleg legalább 16 233 magyar diák tanul valamilyen külföldi egyetemen. Ez a szám valószínűleg nőtt az elmúlt években. Érdekesek a megoszlások is, például egy általunk is nemrég közölt statisztika szerint az Ausztriában tanuló magyar diákok száma, az elmúlt 10 év alatt a másfélszeresére nőtt, tehát körülbelül 2600 magyar diák jár a szomszédos országba egyetemre. Hasonló adatról lehet a holland egyetemek kapcsán is beszámolni, mivel a 2022/2023-as tanévben mintegy 2433 magyar diák tanult kint a tulipánok országában.
Hova és milyen szakra jelentkeznek általában?
Mivel a legtöbb esetben magas minőségű és pénztárcabarát oktatást keresnek a családok és a diákok, ezért az utóbbi időszakban Hollandia lett a favorit a célországok között. A Brexit előtt magasan az angol egyetemek vezették a magyar diákok által választott külföldi egyetemek sorát. Amióta viszont az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, azóta az egyetemek tandíjai borzasztóan megugrottak a nem brit állampolgárok számára. (Hogy mennyibe kerül egy félév ezeken az egyetemeken, az Eduline-on egy korábbi cikkben foglalkoztunk.)
A félévek ára mellé pedig a lakhatási és az alapvető élethez szükséges költségek sem a legolcsóbbak a szigetországban. Hollandia ilyen szempontból viszont sokkal élhetőbb országnak bizonyul és nem sokkal drágábbak a mindennapok mintha Magyarországon tanulnának a diákok tovább adott esetben egy albérletben, ahol saját magukat kell fenntartani.
Bár a lakhatás és a tömegközlekedés drágább, mint itthon, az élelmiszerek ára viszont hasonlatos a hazaiakhoz. Ezen felül a kint tanuló nemzetközi diákok számos állami támogatásban és ösztöndíjban is részesülhetnek, amelyek megkönnyítik az albérletek kifizetését is. Illetve mindemellett érdemes a tanulmányaik mellett munkát is vállalni, ami szintén megkönnyítheti a mindennapi élet finanszírozását. Egy korábbi cikkünkben írtunk is róla, hogy azok a diákok, akik Hollandiában a tanulmányaik mellett munkát vállalnak, akár 400 euró vissza nem terítendő havi támogatást kaphatnak, ehhez pedig hozzáadódik a holland minimálbér is, ami körülbelül 2000 euró (nagyjából 780 ezer forint).
Az egyetemi és a megélhetési költségek mellett viszont hatalmas szerepet játszottak a tanulmányi lehetőségek is az átrendeződésben. Nádas Rita szerint mivel rengeteg angol képzés található Hollandiában, amelyek már alapszakon is magas színvonalat képviselnek és előkelő helyen helyezkednek el az egyetemek rangsoraiban, ezért nagyon vonzó opció szokott lenni a diákoknak. Ráadásul az egyetemi rendszer könnyen átjárható és akár az alapképzéstől eltérő órákra is be lehet járni. Akár interdiszciplináris tanulmányok végzésére is van lehetőség, amely alternatívát nyújt azoknak, akiket egynél több szakirány is érdekelhet. Ezzel a lehetőséggel él például a Amália hercegnő is, a holland királyi pár lánya, aki az Amszterdami Egyetemen politika, pszichológia, jog és közgazdaságtan szakon (PPLE) fog végezni idén.
Hollandia után viszont a célországok szerteágazóak és nincs egyértelmű második favorit. A legtöbben szeretnek Európán belül maradni, gyakran választott országnak számít Spanyolország, Olaszország, Ausztria és Németország, de vannak páran, akik Svájcot is megjelölik.
Magyarországon is megfigyelhető minden évben egy tendencia, hogy a diákok körében éppen mi az aktuális szak, amit nagyon magas hányadban választanak. Ezek a tendenciák a külföldi egyetemi jelentkezéseknél is megfigyelhetőek, és szinte majdnem megegyeznek a hazai megfigyelésekkel. „Nálunk idén a business, az üzleti tanulmányok, pénzügyek és a közgazdaságtan területek azok, amik a legnépszerűbbek. Ezek idén is és tavaly is a vezető szakok voltak – erősítette meg Rita. A második legnépszerűbb irány pedig a korábban említett interdiszciplináris képzések, ahol egyszerre több tudományágba nyerhetnek a hallgatók belátást.
Mi van, ha nem sikerül kijutni?
Bár a tudatos készüléssel szinte biztos a külföldi felvételi, mindig felmerül a kérdés, hogy mi van, ha nem sikerül bejutni egyetlen külföldi egyetemre sem. Erre a legtöbb diák, és a családja is gondol ezért c-tervnek a külföldi egyetemek mellett Magyarországon is elindítják a felvételi eljárást. Így biztosíthatják maguknak a felsőoktatásbéli továbbtanulást. Ezen felül azért akadhatnak zökkenők, akkor is, ha sikerült bejutni az áhított külföldi egyetemre. Megesik a külföldön tanuló hallgatókkal, hogy pár félév után mégis hazajönnek, esetleg még a kinti intézményben szakot váltanak, vagy itthon próbálják folytatni a tanulmányaikat, adott esetben pedig a nulláról kezdenek valami teljesen újat.
A kinti tanulmányok abbahagyása és a hazaköltözés sokszor azon múlik, hogy nem ismerik a konkrét elvárásokat és nincsenek tisztában a kulturális különbségekkel, nem az, amire számítottak, illetve a honvágy is egy fontos tényező. A honvágy feldolgozásán kívül viszont minden felmerülő probléma kiküszöbölhető azzal, ha előzetesen megismerkednek a diákok a célországuk nyújtotta lehetőségekkel és az adott egyetem követelményeivel.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
