Az elmúlt tíz évben közel másfélszeresére nőtt a magyar diákok száma az osztrák egyetemeken

2600 magyar diák jár egyetemre Ausztriában, aminél csak a német és az olasz hallgatók száma magasabb.

Átlépte a bűvös 130 ezre határt a teljes állásban foglalkoztatott magyarok száma Ausztriában, amire eddig még sosem volt példa még a németek esetében sem - írja a Privátbankár.

Érdemes megjegyezni, hogy az csúcs 2023 júliusában volt, akkor 126 656 magyar állampolgárságú munkavállalót tartottak nyilván a szomszédos országban. Idén júniusban már ennél valamivel több, közel 128 ezer dolgozott Ausztriában, ami júliusra 130 247-re emelkedett. Nyáron főleg a mezőgazdaság és az építőipar szívja fel a magyar munkaerőt Ausztriában, míg télen a turizmus.

A lap több más érdekes statisztikát is közölt. Többek között azt, hogy tíz év alatt több mint a duplájára nőtt a magyarok létszáma Ausztriában, ami január elsején már meghaladja a 107 300-at, az átlagéletkoruk pedig 35 év. Ráadásul a 4-5 évesek másfélszázaléka Auszriában magyar.

A magyar egyetemisták száma pedig 10 év alatt a másfélszeresére nőtt, így jelenleg körülbelül 2600 magyar diák jár egyetemre Ausztriában.

Az Engame Akadémia 2022/23-as tanévben végzett felmérése szerint jelenleg legalább 16 233 magyar diák tanul valamilyen külföldi egyetemen, és míg korábban egyértelműen az Egyesült Királyság volt a legnépszerűbb célpont, a szigetország Európai Unióból való 2020-as kilépése után előtérbe kerültek a nyugat-európai országok; Németország, Ausztria, Hollandia és Dánia.

Az oktatási központ adatai szerint a 2022/23-as tanévben mintegy 2433 magyar diák tanult valamelyik nagy nevű holland egyetemen. A legnépszerűbbek a rotterdami székhelyű Erasmus Egyetem, az Amszterdami Egyetem, a Leideni Egyetem és a Maastrichti egyetem, vagyis a hollandiai egyetemi rangsorok élén szereplő és világszínvonalban is kiemelkedő jelentőségű felsőoktatási intézmények.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.