Ezekben az európai országokban a legjobb egyetemistának lenni

Az oktatás minősége, a megélhetési költségek és a hallgatók kulturális- és társasági élete. Ilyen szempontok alapján állította össze a The Campus Advisor, hogy melyik tizenöt európai országban a legjobb egyetemistának lenni.

  • Székács Linda

Az Egyesült Királyság, Németország és Írország - ezekben az országokban a legkiválóbb a felsőoktatás a The Campus Advisor februárban nyilvánosságra hozott rangsora szerint.

A felsőoktatással foglalkozó globális szervezet évről évre több különböző rangsort publikál többek között arról, hogy mik a legjobb egyetemvárosok a világon, hol a legjobb a felsőoktatás, és mik a legjobb egyetemek Európában vagy világszerte.

A februárban kiadott "15 legjobb európai ország felsőoktatás szempontjából" nevű rangsorukban olyan szempontok alapján értékelték az európai országokat, mint

  • az oktatás minősége,
  • a megélhetési költségek,
  • a diplomás karrierlehetőségek,
  • a kulturális, művészeti, és egyéb kikapcsolódási lehetőségek,
  • továbbá a diákok sokszínűsége.

Mindezek alapján az első helyre az Egyesült Királyság került. A rangsor összeállítói szerint Európában itt a legkiválóbb a felsőoktatás.

Az Egyesült Királyságot Németország követi, ahol kiváló a hallgatói- és társasélet, míg a harmadik helyre jutó Írország a kultúra és művészetek kategóriában teljesített a legjobban.

A lista negyedik helyére Svájc került a kiemelkedően színes diákfelhozatalával, amit Dánia követ a diplomás karrierlehetőségekkel.

A top 15-be belefért még;

  • Hollandia,
  • Franciaország,
  • Csehország,
  • Ausztria,
  • Svédország,
  • Portugália,
  • Belgium,
  • Finnország,
  • Norvégia és
  • Spanyolország.

Magyarország sajnos nem került be a listába, amit egyébként a jelenlegi egyetemi hallgatók véleménye alapján állítottak össze.

 

Hozzászólások

Így adná vissza a tanárok szabadságát a Tisza Párt

Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

„Olyan miniszterre van szükség, aki hatással van a miniszterelnökre” – átfogó változásokat vár a PSZ

Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.