Ezekben az európai országokban a legjobb egyetemistának lenni

Az oktatás minősége, a megélhetési költségek és a hallgatók kulturális- és társasági élete. Ilyen szempontok alapján állította össze a The Campus Advisor, hogy melyik tizenöt európai országban a legjobb egyetemistának lenni.

  • Székács Linda

Az Egyesült Királyság, Németország és Írország - ezekben az országokban a legkiválóbb a felsőoktatás a The Campus Advisor februárban nyilvánosságra hozott rangsora szerint.

A felsőoktatással foglalkozó globális szervezet évről évre több különböző rangsort publikál többek között arról, hogy mik a legjobb egyetemvárosok a világon, hol a legjobb a felsőoktatás, és mik a legjobb egyetemek Európában vagy világszerte.

A februárban kiadott "15 legjobb európai ország felsőoktatás szempontjából" nevű rangsorukban olyan szempontok alapján értékelték az európai országokat, mint

  • az oktatás minősége,
  • a megélhetési költségek,
  • a diplomás karrierlehetőségek,
  • a kulturális, művészeti, és egyéb kikapcsolódási lehetőségek,
  • továbbá a diákok sokszínűsége.

Mindezek alapján az első helyre az Egyesült Királyság került. A rangsor összeállítói szerint Európában itt a legkiválóbb a felsőoktatás.

Az Egyesült Királyságot Németország követi, ahol kiváló a hallgatói- és társasélet, míg a harmadik helyre jutó Írország a kultúra és művészetek kategóriában teljesített a legjobban.

A lista negyedik helyére Svájc került a kiemelkedően színes diákfelhozatalával, amit Dánia követ a diplomás karrierlehetőségekkel.

A top 15-be belefért még;

  • Hollandia,
  • Franciaország,
  • Csehország,
  • Ausztria,
  • Svédország,
  • Portugália,
  • Belgium,
  • Finnország,
  • Norvégia és
  • Spanyolország.

Magyarország sajnos nem került be a listába, amit egyébként a jelenlegi egyetemi hallgatók véleménye alapján állítottak össze.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.