Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Márciusra ígért megállapodást a kormány az Erasmussal kapcsolatban, de még május végére sem történt előrelépés, pedig júliusban a 21 magyar egyetemből 18-nak lejár a szerződése.
Már március elején is arról lehetett olvasni, hogy a modellt váltó egyetemek diákjai ősztől elbúcsúzhatnak az Erasmus+ programtól, ha a kormánynak záros határidőn belül nem sikerül megállapodnia az Európai Bizottsággal (EB) és a tagállamokkal. Majdnem két hónap elteltével sem történt előrelépés:
"A megegyezés első feltétele az lenne, hogy kapjunk végre választ novemberben elküldött levelünkre. Ameddig nem érkezik reakció, nem tudunk továbblépni"
– mondta Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a Mandinernek. Az államtitkár szerint Brüsszel az időhúzásra játszik.
Az Erasmus programból kizárt magyar egyetemek pert indítottak az Európai Bíróságon az Európai Bizottság határozata ellen. Ezzel kapcsolatban elárulta Hankó, hogy van lehetőség arra, hogy a magyar kormány beavatkozzon a perbe és ezt meg is tették az egyetemek oldalán.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy az alapítványi egyetemek külföldi csereprogramjainak forrásait az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva januárban fagyasztotta be, mert problémásnak tartotta az aktív politikusok jelenlétét az egyetemi kuratóriumokban, és hogy a mandátumaik hossza sem volt tisztán meghatározva. Azóta a kuratóriumokból távoztak az aktív politikusok, de az unió szerint a magyar kormány még mindig nem teljesítette a szükséges feltételeket.
Az üggyel kapcsolatos tárgyalásokat magyar oldalról Navracsis Tibor területfejlesztési miniszter kezdte meg, aki tavaly januárban a Partizán műsorában azt mondta, hogy várhatóan márciusra sikerül megegyezni, de amennyiben neki felróható okokból mégsem sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor beadja lemondását.
Erasmus helyett Pannónia
Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár még novemberben számolt be arról, hogy az Erasmus+ programból tavaly januárban kizárt modellváltó egyetemek hallgatói, oktatói és kutatói számára a kormány egy új külföldi csereprogram koncepcióját fogadta el. Az államtitkár akkor azt is hozzátette: az új program 10 milliárd forintos keretből gazdálkodik, és mintegy 8 ezer diáknak, oktatónak és kutatónak biztosítja majd a külföldi egyetemen töltött félév lehetőségét.
A pályázati felhívás szerint a Pannónia Programban a hallgatók három különböző országcsoport valamelyik célországának egyetemére pályázhatnak, az Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Kanada, Japán, Dél-Korea és Hollandia mellett olyan kevésbé biztonságos országokba is, mint Szíria, Nigéria vagy Líbia.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.