Hankó Balázs: már ősztől külföldi egyetemen tanulhatnak a magyar hallgatók a Pannónia Programban

Az egyetemek pályázatait elbírálta a Tempus Közalapítvány, így az egyetemek kiírhatják már a pályázataikat a hallgatóiknak, oktatóiknak és a kutatóiknak.

Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a TV2 Mokka műsorában elmondta, hogy évente mintegy tízezer diák vesz részt nemzetközi programokban, de most az Európai Bizottsággal fennálló vita miatt ez nem lehetséges, ezért hozták létre a Pannónia Csereprogramot - írja az MTI.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy a modellváltott hazai egyetemeket kizárták az Erasmus+-programból, amelyre az EU indoklása szerint azért volt szükség, mert a működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk.

Pannónia Program: milyen országokba lehet utazni?

A Pannónia Csereprogram keretében tízmilliárd forint áll rendelkezésre körülbelül 8 ezer diák, oktató külföldi mobilitálására, amelyből nemcsak európai, hanem akár észak-amerikai vagy ázsiai egyetemekre is el lehet jutni akár néhány hétre vagy akár egy egész szemeszterre. A programból pedig 2 milliárd forintot fordítanak arra, hogy a magyar diákok, oktatók és kutatók a Times Higher Education, illetve a Quacquarelli Symonds nemzetközi felsőoktatási rangsorokban első 250 helyen szereplő külföldi felsőoktatási intézmény valamelyikében tanulhassanak.

A pályázati felhívás szerint a Pannónia Programban a hallgatók három különböző országcsoport valamelyik célországának egyetemére pályázhatnak, az Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Kanada, Japán, Dél-Korea és Hollandia mellett olyan kevésbé biztonságos országokba is, mint Szíria, Nigéria vagy Líbia.

A célországok a program honlapja szerint az alábbiak:

Országcsoportok

Célországok
I. országcsoportAusztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Izland, Liechtenstein, Luxemburg, Németország, Norvégia, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Hongkong, Japán, Dél-Korea, Makaó, Szingapúr, Tajvan.
II. országcsoportBosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Észak-Macedónia, Szerbia, Örményország, Georgia, Moldova, Szíria, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, Laosz, Maldív-szigetek, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka, Afganisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Irak, Jemen.
III. országcsoportAlbánia, Azerbajdzsán, Bahrein, Brunei, Egyesült Arab Emírségek, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irán, Jordánia, Katar, Kazahsztán, Libanon, Mongólia, Malajzia, Omán, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország, Vietnám, Kolumbia, Mexikó, Algéria, Angola, Dél-Afrika, Egyiptom, Líbia, Marokkó, Namíbia, Nigéria, Tunézia.

A programban résztvevők havi 250-500 ezer forintös ösztöndíjban részesülnek, amelynek összege többek között függ a külföldi tartózkodás idejetől és az ország megélhetési szintjétől is.

Már ősztől lehet utazni

Mivel a Tempus Közalapítvány elbírálta az egyetemek pályázatait, ezért most a felsőoktatási intézmények a bilaterális szerződések megkötésén dolgoznak. Az egyetemek ezzel párhuzamosan kiírják pályázataikat a hallgatóiknak, oktatóiknak, kutatóiknak, hogy már ősztől külföldi egyetemen tanulhassanak, dolgozhassanak.

Hankó ezen kívül azt is megjegyezte, hogy folytatják a tárgyalásokat Brüsszellel, hogy a magyar diákok újból résztvehessen az Erasmus-programban, de "a bizottság szándékosan húzza az időt."

Az Erasmus-üggyel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.