A tavaly októberben kirúgott docens a szakszerűtlen elbocsátása miatt sérelemdíjat követel.
"Végig az volt az érzésem, hogy rossz érzéssel közelít felém a kancellár, olyan határidőket szab, amik megnehezítik, hogy kooperáljak vele” - idézi a hvg.hu Ádám Zoltánt, a Corvinus Egyetem elbocsátott docensét.
Ádám Zoltánt tavaly októberben azt követően bocsátotta el a Corvinus Egyetem, hogy fény derült rá: az intézményben korábban kivételeztek egy befolyásos családból származó diákkal, a Közgazdaságtan Intézet pedig etikai eljárást kezdeményezett az ügyben.
Az érintett diák a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett sikeres vizsgát, pedig a tantárgy feltételrendszere szerint nem is kaphatott volna elégtelennél jobb jegyet. Az ügyben két egyetemi vezetőről megállapították, hogy etikai vétséget követtek el, de felmentették őket. Ellenben amiatt, mert korábban Ádám Zoltán egy szakszervezeti csoportban osztott meg részleteket a vizsgabotrányról, ami aztán a sajtó tudomására jutott, a Corvinus a docenssel szemben is vizsgálatott kezdeményezett és elbocsátották. Az indoklásban az szerepelt, hogy nem működött együtt egy az egyetem által az etikai eljárásokkal összefüggésben indított vizsgálat során. Nem küldött át bizonyos e-maileket, valamint hogy nem megfelelő hangnemet használt egyes vezetőkkel szemben, és igyekezett lejáratni az egyetem vezetését az egyetemi nyilvánosság előtt
Ádám novemberben a TASZ segítségével a szerinte jogszerűtlen kirúgása miatt munkaügyi pert indított azt követelve, hogy helyezzék vissza az állásába és fizessenek neki sérelemdíjat.
A per szerdán kezdődött el Ádám Zoltán vallomástételével, középpontban az említett levélváltással. A korábbi docens azt mondta, a bizottságnál rákérdezett, hogyan kommunikálhat kollégái, diákjai felé a vizsgálatról, amiről egy hallgatójától kapott is e-mailt. Ezt a docens továbbította az eljárás középpontjában álló tantárgy koordinátorának azzal a kérdéssel, hogy mit válaszoljon rá, később pedig az intézményvezetőnek is megküldte a beszélgetést.
Ezt a levelezést kérte be a kancellát, amit Ádám továbbított is neki abban a hitben, hogy a teljes beszélgetést látni fogja, de a kancellárhoz végül csak az a levél jutott el, amit Ádám az intézetvezetőnek küldött, a koordinátor és az Ádám közötti üzenetváltás nem. A kirúgott docens a saját levelezőrendszerben úgy látta, ezeket is elküldte a kancellárnak, aki egyébként szerinte "nem része az akadémiai hierarchiának" és semmiféle munkáltatói joga nem volt arra, hogy utasításokat adjon neki.
A korábbi docens azt is hozzátette; végig az volt az érzése, hogy a kancellár "szándékosan rossz érzéssel" közelített felé és szabott olyan határidőket, amik megnehezítették a kooperációt vele.
Miután ugyanis fény derült rá, hogy Ádám nem a teljes beszélgetést továbbította, a kancellár felszólította, hogy néhány órán belül pótolja, holott a docens az adott hét végéig kérte a türelmét. Ennek tükrében forulhatott elő, hogy az utasításokra küldött válaszaiban némi indulat is érezhető volt.
Az eljárás július 3-án folytatódik, vélhetően a rektor tanúvallomásával.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
