Elkezdődött Ádám Zoltán munkaügyi pere a Corvinus Egyetemmel

A tavaly októberben kirúgott docens a szakszerűtlen elbocsátása miatt sérelemdíjat követel.

  • Székács Linda

"Végig az volt az érzésem, hogy rossz érzéssel közelít felém a kancellár, olyan határidőket szab, amik megnehezítik, hogy kooperáljak vele” - idézi a hvg.hu Ádám Zoltánt, a Corvinus Egyetem elbocsátott docensét.

Ádám Zoltánt tavaly októberben azt követően bocsátotta el a Corvinus Egyetem, hogy fény derült rá: az intézményben korábban kivételeztek egy befolyásos családból származó diákkal, a Közgazdaságtan Intézet pedig etikai eljárást kezdeményezett az ügyben.

Az érintett diák a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett sikeres vizsgát, pedig a tantárgy feltételrendszere szerint nem is kaphatott volna elégtelennél jobb jegyet. Az ügyben két egyetemi vezetőről megállapították, hogy etikai vétséget követtek el, de felmentették őket. Ellenben amiatt, mert korábban Ádám Zoltán egy szakszervezeti csoportban osztott meg részleteket a vizsgabotrányról, ami aztán a sajtó tudomására jutott, a Corvinus a docenssel szemben is vizsgálatott kezdeményezett és elbocsátották. Az indoklásban az szerepelt, hogy nem működött együtt egy az egyetem által az etikai eljárásokkal összefüggésben indított vizsgálat során. Nem küldött át bizonyos e-maileket, valamint hogy nem megfelelő hangnemet használt egyes vezetőkkel szemben, és igyekezett lejáratni az egyetem vezetését az egyetemi nyilvánosság előtt

Ádám novemberben a TASZ segítségével a szerinte jogszerűtlen kirúgása miatt munkaügyi pert indított azt követelve, hogy helyezzék vissza az állásába és fizessenek neki sérelemdíjat.

A per szerdán kezdődött el Ádám Zoltán vallomástételével, középpontban az említett levélváltással. A korábbi docens azt mondta, a bizottságnál rákérdezett, hogyan kommunikálhat kollégái, diákjai felé a vizsgálatról, amiről egy hallgatójától kapott is e-mailt. Ezt a docens továbbította az eljárás középpontjában álló tantárgy koordinátorának azzal a kérdéssel, hogy mit válaszoljon rá, később pedig az intézményvezetőnek is megküldte a beszélgetést.

Ezt a levelezést kérte be a kancellát, amit Ádám továbbított is neki abban a hitben, hogy a teljes beszélgetést látni fogja, de a kancellárhoz végül csak az a levél jutott el, amit Ádám az intézetvezetőnek küldött, a koordinátor és az Ádám közötti üzenetváltás nem. A kirúgott docens a saját levelezőrendszerben úgy látta, ezeket is elküldte a kancellárnak, aki egyébként szerinte "nem része az akadémiai hierarchiának" és semmiféle munkáltatói joga nem volt arra, hogy utasításokat adjon neki.

A korábbi docens azt is hozzátette; végig az volt az érzése, hogy a kancellár "szándékosan rossz érzéssel" közelített felé és szabott olyan határidőket, amik megnehezítették a kooperációt vele.

Miután ugyanis fény derült rá, hogy Ádám nem a teljes beszélgetést továbbította, a kancellár felszólította, hogy néhány órán belül pótolja, holott a docens az adott hét végéig kérte a türelmét. Ennek tükrében forulhatott elő, hogy az utasításokra küldött válaszaiban némi indulat is érezhető volt.

Az eljárás július 3-án folytatódik, vélhetően a rektor tanúvallomásával.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.