Elkezdődött Ádám Zoltán munkaügyi pere a Corvinus Egyetemmel

A tavaly októberben kirúgott docens a szakszerűtlen elbocsátása miatt sérelemdíjat követel.

  • Székács Linda

"Végig az volt az érzésem, hogy rossz érzéssel közelít felém a kancellár, olyan határidőket szab, amik megnehezítik, hogy kooperáljak vele” - idézi a hvg.hu Ádám Zoltánt, a Corvinus Egyetem elbocsátott docensét.

Ádám Zoltánt tavaly októberben azt követően bocsátotta el a Corvinus Egyetem, hogy fény derült rá: az intézményben korábban kivételeztek egy befolyásos családból származó diákkal, a Közgazdaságtan Intézet pedig etikai eljárást kezdeményezett az ügyben.

Az érintett diák a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett sikeres vizsgát, pedig a tantárgy feltételrendszere szerint nem is kaphatott volna elégtelennél jobb jegyet. Az ügyben két egyetemi vezetőről megállapították, hogy etikai vétséget követtek el, de felmentették őket. Ellenben amiatt, mert korábban Ádám Zoltán egy szakszervezeti csoportban osztott meg részleteket a vizsgabotrányról, ami aztán a sajtó tudomására jutott, a Corvinus a docenssel szemben is vizsgálatott kezdeményezett és elbocsátották. Az indoklásban az szerepelt, hogy nem működött együtt egy az egyetem által az etikai eljárásokkal összefüggésben indított vizsgálat során. Nem küldött át bizonyos e-maileket, valamint hogy nem megfelelő hangnemet használt egyes vezetőkkel szemben, és igyekezett lejáratni az egyetem vezetését az egyetemi nyilvánosság előtt

Ádám novemberben a TASZ segítségével a szerinte jogszerűtlen kirúgása miatt munkaügyi pert indított azt követelve, hogy helyezzék vissza az állásába és fizessenek neki sérelemdíjat.

A per szerdán kezdődött el Ádám Zoltán vallomástételével, középpontban az említett levélváltással. A korábbi docens azt mondta, a bizottságnál rákérdezett, hogyan kommunikálhat kollégái, diákjai felé a vizsgálatról, amiről egy hallgatójától kapott is e-mailt. Ezt a docens továbbította az eljárás középpontjában álló tantárgy koordinátorának azzal a kérdéssel, hogy mit válaszoljon rá, később pedig az intézményvezetőnek is megküldte a beszélgetést.

Ezt a levelezést kérte be a kancellát, amit Ádám továbbított is neki abban a hitben, hogy a teljes beszélgetést látni fogja, de a kancellárhoz végül csak az a levél jutott el, amit Ádám az intézetvezetőnek küldött, a koordinátor és az Ádám közötti üzenetváltás nem. A kirúgott docens a saját levelezőrendszerben úgy látta, ezeket is elküldte a kancellárnak, aki egyébként szerinte "nem része az akadémiai hierarchiának" és semmiféle munkáltatói joga nem volt arra, hogy utasításokat adjon neki.

A korábbi docens azt is hozzátette; végig az volt az érzése, hogy a kancellár "szándékosan rossz érzéssel" közelített felé és szabott olyan határidőket, amik megnehezítették a kooperációt vele.

Miután ugyanis fény derült rá, hogy Ádám nem a teljes beszélgetést továbbította, a kancellár felszólította, hogy néhány órán belül pótolja, holott a docens az adott hét végéig kérte a türelmét. Ennek tükrében forulhatott elő, hogy az utasításokra küldött válaszaiban némi indulat is érezhető volt.

Az eljárás július 3-án folytatódik, vélhetően a rektor tanúvallomásával.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.