Elkezdődött Ádám Zoltán munkaügyi pere a Corvinus Egyetemmel

A tavaly októberben kirúgott docens a szakszerűtlen elbocsátása miatt sérelemdíjat követel.

  • Székács Linda

"Végig az volt az érzésem, hogy rossz érzéssel közelít felém a kancellár, olyan határidőket szab, amik megnehezítik, hogy kooperáljak vele” - idézi a hvg.hu Ádám Zoltánt, a Corvinus Egyetem elbocsátott docensét.

Ádám Zoltánt tavaly októberben azt követően bocsátotta el a Corvinus Egyetem, hogy fény derült rá: az intézményben korábban kivételeztek egy befolyásos családból származó diákkal, a Közgazdaságtan Intézet pedig etikai eljárást kezdeményezett az ügyben.

Az érintett diák a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett sikeres vizsgát, pedig a tantárgy feltételrendszere szerint nem is kaphatott volna elégtelennél jobb jegyet. Az ügyben két egyetemi vezetőről megállapították, hogy etikai vétséget követtek el, de felmentették őket. Ellenben amiatt, mert korábban Ádám Zoltán egy szakszervezeti csoportban osztott meg részleteket a vizsgabotrányról, ami aztán a sajtó tudomására jutott, a Corvinus a docenssel szemben is vizsgálatott kezdeményezett és elbocsátották. Az indoklásban az szerepelt, hogy nem működött együtt egy az egyetem által az etikai eljárásokkal összefüggésben indított vizsgálat során. Nem küldött át bizonyos e-maileket, valamint hogy nem megfelelő hangnemet használt egyes vezetőkkel szemben, és igyekezett lejáratni az egyetem vezetését az egyetemi nyilvánosság előtt

Ádám novemberben a TASZ segítségével a szerinte jogszerűtlen kirúgása miatt munkaügyi pert indított azt követelve, hogy helyezzék vissza az állásába és fizessenek neki sérelemdíjat.

A per szerdán kezdődött el Ádám Zoltán vallomástételével, középpontban az említett levélváltással. A korábbi docens azt mondta, a bizottságnál rákérdezett, hogyan kommunikálhat kollégái, diákjai felé a vizsgálatról, amiről egy hallgatójától kapott is e-mailt. Ezt a docens továbbította az eljárás középpontjában álló tantárgy koordinátorának azzal a kérdéssel, hogy mit válaszoljon rá, később pedig az intézményvezetőnek is megküldte a beszélgetést.

Ezt a levelezést kérte be a kancellát, amit Ádám továbbított is neki abban a hitben, hogy a teljes beszélgetést látni fogja, de a kancellárhoz végül csak az a levél jutott el, amit Ádám az intézetvezetőnek küldött, a koordinátor és az Ádám közötti üzenetváltás nem. A kirúgott docens a saját levelezőrendszerben úgy látta, ezeket is elküldte a kancellárnak, aki egyébként szerinte "nem része az akadémiai hierarchiának" és semmiféle munkáltatói joga nem volt arra, hogy utasításokat adjon neki.

A korábbi docens azt is hozzátette; végig az volt az érzése, hogy a kancellár "szándékosan rossz érzéssel" közelített felé és szabott olyan határidőket, amik megnehezítették a kooperációt vele.

Miután ugyanis fény derült rá, hogy Ádám nem a teljes beszélgetést továbbította, a kancellár felszólította, hogy néhány órán belül pótolja, holott a docens az adott hét végéig kérte a türelmét. Ennek tükrében forulhatott elő, hogy az utasításokra küldött válaszaiban némi indulat is érezhető volt.

Az eljárás július 3-án folytatódik, vélhetően a rektor tanúvallomásával.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.