A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) közleményéből kiderült, miért volt jogellenes Ádám Zoltán kirúgása.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete állásfoglalást adott ki az Ádám Zoltán-ügyben, amely szerint a rendkívüli felmondással elbocsátott docens az FDSZ munkajogi védettséggel bíró tisztségviselője volt. Ebből fakadóan Ádám Zoltán munkaviszonyát az egyetemi szakszervezet hozzájárulása nélkül nem lehetett volna rendes felmondással megszüntetni
Az elbocsátás eddig megismert indokai - néhány e-mail nem szándékos el nem küldése, illetve egy vezető által kifogásolt hangnem - nem látszanak megalapozni nemhogy rendkívüli, azonnal hatályú felmondást, de semmilyen elbocsátást sem. Bízunk abban, hogy a bíróság meg fogja állapítani Ádám Zoltán elbocsátásának jogellenességét. Tiltakozunk a szakszervezeti munkajogi védettséget kijátszó ilyen munkáltatói eljárás ellen és szolidaritásunkat kinyilvánítva követeljük elbocsátott kollégánk visszahelyezését állásába!
- írták a közleményükben.
Ádám Zoltánért a hallgatók is kiálltak. November 16-án este a Budapesti Corvinus Egyetem Fővám téri épülete elé szerveztek tüntetést.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy október 24-én az egyetem azonnali hatállyal elbocsátotta Ádám Zoltánt, a Közgazdaságtan Intézet docensét, aki februárban etikai vizsgálatot kezdeményezett az egyetem két oktatójával és egy vezetőjével szemben, miután az intézmény egyik hallgatóját a társaitól külön, annak ellenére vizsgáztatták, hogy nem teljesítette a tantárgyi követelményeket.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
