Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.
A HVG középiskolai rangsorához kapcsolódó interjúban Papp Tibor arról is beszélt, hogy a kiemelkedő tanulmányi eredmények mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a diákok mentális egészségére. Az igazgató szerint a Bolyaiban is vannak teljesítményszorongással küzdő diákok, ugyanakkor a megoldást gyakran nem az iskolában, hanem a családoknál kell keresni.
A szülőknél kell elérni, hogy ne támasszanak túl magas elvárásokat a gyerekükkel szemben. Magam is tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott.
Papp Tibor hozzátette, hogy az intézmény tanulmányi átlaga a legutóbbi tanév végén 4,81 volt, és náluk nem az számít különösnek, ha valaki sokat tanul, hanem az, ha nem. Az igazgató szerint ez erős közösségi összetartást jelent, ugyanakkor azoknak a diákoknak, akik nehezebben teljesítenek, és emiatt szorongással küzdenek, igyekeznek minél hamarabb pedagógiai és iskolapszichológusi segítséget nyújtani.
Nem Papp Tibor az egyetlen iskolaigazgató, aki a túlzott szülői elvárásokra figyelmeztetett. Barlay Bence, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója szinte ugyanezt a jelenséget emelte ki a HVG-nek adott interjújában. „Elképesztő szülői elvárásokkal találkozom, amelyekkel foglalkoznunk kell. Amikor egy szülő azt mondja a gyerekének, hogy csak a jeles az elfogadott jegy, haza ne állítson négyessel, az szerintem nincsen rendben” – fogalmazott és arra is emlékeztette a szülőket, hogy a négyes osztályzat szöveges megfelelője a „jó”.
A túlzott elvárások következményeiről korábban Mátraházi Tibor gyerekpszichológus is beszélt az Eduline-nak. A szakember a középiskolai felvételi kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a teljesítményszorongás tanult állapot, amely általában fokozatosan, több tényező együttes hatására alakul ki. A gyerekkor különösen érzékeny időszak ebből a szempontból, hiszen ekkor még formálódik az önértékelés és az énkép.
„A teljesítményszorongás kialakulását a már kora gyermekkorban kialakított és következetesen betartott nevelési elvekkel lehet megelőzni. Ezek a feltétel nélküli elfogadás, az erőfeszítés dicsérete az eredmény helyett, a hibázás elfogadására való nevelés és a biztonságos, támogató családon belüli kapcsolatok” – hangsúlyozta a pszichológus.
Mátraházi szerint a szülők reakcióinak meghatározó szerepük lehet abban, hogyan élik meg a gyerekek a sikereket és a kudarcokat. Különösen fontos, hogy egy rosszabbul sikerült vizsga vagy dolgozat után is érzelmi biztonságot kapjanak otthon. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy a szülők sokszor éppen a segítő szándékukkal fokozhatják a gyerekek szorongását. Például azzal, ha egy vizsga előtt azt hangsúlyozzák, hogy most dől el a jövőjük, vagy egy sikertelen felvételi után rögtön azt kezdik firtatni, hol hibáztak.
A pszichológus szerint ilyenkor az a legfontosabb, hogy a gyerek érezze: egy rossz eredmény nem változtat azon, hogyan viszonyulnak hozzá a szülei. A kudarc feldolgozásában a nyugodt, támogató családi légkör sokszor többet segít, mint a tanácsok vagy a hibák azonnali elemzése.
Szombaton írják a diákok a központi felvételit, ami nemcsak a diákoknak, de a szüleiknek is nagy stresszt okozhat. A szülőnek ezen a napon az a feladata, hogy érzelmi biztonságot adjon a gyerekének, az írásbeli utáni első találkozás pedig kritikus pont, mivel ekkor dől el, hogy az élmény traumatikus vagy feldolgozható lesz a gyerek számára.
Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
