Csaknem 340 milliárd forint keretösszeggel jelennek meg pályázatok a Neumann János Program keretében.
A Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) csütörtökön bemutatkozó sajtóeseményt tartott, ahol a program májusban induló pályázatairól tályékoztattak – olvasható az MTI-n.
Az eseményen Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára elmondta, hogy a Neumann János Programban keretében májustól megjelenő pályázatok forrásaiból 147 milliárd forint az idei innovációs programstratégiát foglalja magában, 193 milliárd forint értékben pedig uniós támogatású kiírások jelennek meg.
Szerinte a források segítségével
2030-ra Magyarország egyetemei közül 1 a világ 100 legjobbja közé és legalább 3 Európa legjobbja közé kerülhet, szakképzés pedig világbajnok lehet.
Továbbá az innovációs pályázatok segítséget nyújtanak a kutatóknak, az egyetemi hallgatók támogatásán keresztül pedig hozzájárulnak a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséhez, és ösztönzik az infrastrukturális és módszertani fejlesztéseket a szakképzésben. Az egyetemi hallgatók mobilitási és mentorprogramokra pályázhatnak, a szakképzésben tanulók pálya- és karriertanácsadást kapnak.
A kormány innovációs stratégiáját még 2023 nyarán fogadta el az országgyűlés, amelynek középpontjába a tudás alapú gazdaság megerősítése került a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül.
Mindezek ellenére a kutatóhálózat dolgozói továbbra is küzdenek az alacson bérezések miatt. A belépő szinteken egy fiatal kutató vagy tudományos segédmunkás körülbelül nettó 220-300 ezer forintot kereshet. Többek között ennek is köszönhető, hogy az elmúlt öt évben nem érkeztek belépő fiatal kutatók a rendszerbe. Az azonnali tárgyalások követelésére szervezett április 25-ei tüntetésről itt olvashattok:
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
