A kormány 2030-ra Magyarországot a legjobb tíz innovátor ország egyikévé tenné

Új innovációs stratégiát szavazott meg a parlament: a kormány a Neumann János Program révén kiterjeszti az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére és átnevezi az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH) Magyar Kutatási Hálózatra.

  • Tornyos Kata

A kulturális és Innovációs Minisztérium közleménya szerint a minisztérium stratégiai intézkedéscsomagjának középpontjába a tudás alapú gazdaság megerősítése került a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül – olvasható az MTI-n. Korábban írtunk arról, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) neve Magyar Kutatási Hálózatra változhat, amelyről most megszületett a végső döntés és szeptember elsejétől már az új nevet viseli.

Arról a kutatóhálózatról van szó, amely korábban a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) tartozott, de a kormány ezt négy éve leválasztotta a testületről, amely akkor komoly tiltakozásokat váltott ki.

A program 9 fő intézkedése keretében nemzetközi pályára állítjuk a magyar kutatásokat, és piacra segítjük az innovációs ötleteket. Az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság köré fókuszáljuk innovációs befektetéseinket – mondta Hankó Balázs, a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. Hozzátette, hogy az egyetemek és a gazdaság együttműködésének tereként létrehozzák a Tudományos és Innovációs Parkokat és kiterjesztik az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére.

A Neumann János Program célja, hogy kiszámítható életpályát biztosítsanak a magyar kutatók számára, kedvezményt adjanak a hazai vállalkozások és feltalálók számára a szabadalmi eljárásokban, és ösztönözzék az innovációs tevékenységeket a tudományos előmenetelben is. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy Magyarország 2030-ra az unióban a jelenlegi 21. helyről a legjobb 10 közé, világszinten pedig a mostani 34. helyről a legjobb 25 innovátor ország közé kerüljön, a közleményben azt nem fejtik ki, hogy pontosan milyen listán.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.