Hankó Balázs: 2030-ra legalább egy magyar egyetem a világ száz legjobbja közé kerül

Csaknem 340 milliárd forint keretösszeggel jelennek meg pályázatok a Neumann János Program keretében.

  • Eduline/MTI

A Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) csütörtökön bemutatkozó sajtóeseményt tartott, ahol a program májusban induló pályázatairól tályékoztattak – olvasható az MTI-n.

Az eseményen Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára elmondta, hogy a Neumann János Programban keretében májustól megjelenő pályázatok forrásaiból 147 milliárd forint az idei innovációs programstratégiát foglalja magában, 193 milliárd forint értékben pedig uniós támogatású kiírások jelennek meg.

Szerinte a források segítségével

2030-ra Magyarország egyetemei közül 1 a világ 100 legjobbja közé és legalább 3 Európa legjobbja közé kerülhet, szakképzés pedig világbajnok lehet.

Továbbá az innovációs pályázatok segítséget nyújtanak a kutatóknak, az egyetemi hallgatók támogatásán keresztül pedig hozzájárulnak a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséhez, és ösztönzik az infrastrukturális és módszertani fejlesztéseket a szakképzésben. Az egyetemi hallgatók mobilitási és mentorprogramokra pályázhatnak, a szakképzésben tanulók pálya- és karriertanácsadást kapnak.

A kormány innovációs stratégiáját még 2023 nyarán fogadta el az országgyűlés, amelynek középpontjába a tudás alapú gazdaság megerősítése került a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül.

Mindezek ellenére a kutatóhálózat dolgozói továbbra is küzdenek az alacson bérezések miatt. A belépő szinteken egy fiatal kutató vagy tudományos segédmunkás körülbelül nettó 220-300 ezer forintot kereshet. Többek között ennek is köszönhető, hogy az elmúlt öt évben nem érkeztek belépő fiatal kutatók a rendszerbe. Az azonnali tárgyalások követelésére szervezett április 25-ei tüntetésről itt olvashattok:

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.