Kortárs könnyűzenei alapképzés indul szeptemberben a Miskolci Egyetemen

A Póka Egon Művészeti Akadémia (PEMA) és a Miskolci Egyetem által közösen indított alapszak szakfelelőse Tátrai Tibor Kossuth-díjas gitáros és zeneszerző lesz. A tanári karhoz pedig csatlakozik a magyar zenei élet számos jeles alakja.

  • Eduline/MTI

Bejelentették, hogy 2024 szeptemberében elindul a Póka Egon Művészeti Akadémia (PEMA) kortárs könnyűzenei alapképzése a Hajógyári-szigeten. Az intézmény a Miskolci Egyetem és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös kezdeményezéséből született – tette közzé az MTI a Magyar Zene Házában tartott sajtótájékoztatót.

"A hároméves képzés egyik célja, hogy végre diplomás zenészek taníthassanak könnyűzenét általános iskolákban, illetve a legtehetségesebb zenészeket a lehető legnagyobb eszköztárral segítsük az előrejutásban"

- mondta Demeter Szilárd, a kezdeményezés mögött álló Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója.

A PEMA a Miskolci Egyetem már létező, komolyzenészeket és zenetanárokat képző karának (Bartók Béla Zeneművészeti Kar) a része lesz, ahol nyolc szakirány közül választhatnak a felvételizők: basszusgitár, billentyűs hangszerek, szaxofon, harsona, trombita, gitár, ütőhangszerek és ének.

A Miskolci Egyetem rektora, Horváth Zita szerint az alapképzés a jövőben mesterképzéssel is bővülhet. A PEMA célkitűzései között szerepel még a magyar művészeti produkciók létrehozásának támogatása az alapoktól egészen a kész produkciókig.

A Petőfi Kulturális Ügynökség a Hajógyári-szigeti képzési központ keretében fogja megvalósítani tehetséggondozásra fókuszáló oktatási programját, és zeneművészbázist (alumni klubot) hoz létre, amely folyamatos lehetőséget biztosít a továbbképzéseken, kurzusokon és szakmai találkozókon való részvételre. Emellett az intézmény új kulturális és rendezvénytér, valamint összművészeti alkotóműhely számára is helyet biztosít.

A szeptemberben induló alapképzésre a felsőoktatási felvételi rendszerben február 15-ig lehet jelentkezni.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.