A Póka Egon Művészeti Akadémia (PEMA) és a Miskolci Egyetem által közösen indított alapszak szakfelelőse Tátrai Tibor Kossuth-díjas gitáros és zeneszerző lesz. A tanári karhoz pedig csatlakozik a magyar zenei élet számos jeles alakja.
Bejelentették, hogy 2024 szeptemberében elindul a Póka Egon Művészeti Akadémia (PEMA) kortárs könnyűzenei alapképzése a Hajógyári-szigeten. Az intézmény a Miskolci Egyetem és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös kezdeményezéséből született – tette közzé az MTI a Magyar Zene Házában tartott sajtótájékoztatót.
"A hároméves képzés egyik célja, hogy végre diplomás zenészek taníthassanak könnyűzenét általános iskolákban, illetve a legtehetségesebb zenészeket a lehető legnagyobb eszköztárral segítsük az előrejutásban"
- mondta Demeter Szilárd, a kezdeményezés mögött álló Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója.
A PEMA a Miskolci Egyetem már létező, komolyzenészeket és zenetanárokat képző karának (Bartók Béla Zeneművészeti Kar) a része lesz, ahol nyolc szakirány közül választhatnak a felvételizők: basszusgitár, billentyűs hangszerek, szaxofon, harsona, trombita, gitár, ütőhangszerek és ének.
A Miskolci Egyetem rektora, Horváth Zita szerint az alapképzés a jövőben mesterképzéssel is bővülhet. A PEMA célkitűzései között szerepel még a magyar művészeti produkciók létrehozásának támogatása az alapoktól egészen a kész produkciókig.
A Petőfi Kulturális Ügynökség a Hajógyári-szigeti képzési központ keretében fogja megvalósítani tehetséggondozásra fókuszáló oktatási programját, és zeneművészbázist (alumni klubot) hoz létre, amely folyamatos lehetőséget biztosít a továbbképzéseken, kurzusokon és szakmai találkozókon való részvételre. Emellett az intézmény új kulturális és rendezvénytér, valamint összművészeti alkotóműhely számára is helyet biztosít.
A szeptemberben induló alapképzésre a felsőoktatási felvételi rendszerben február 15-ig lehet jelentkezni.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
