Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A KSH 2022-es népszámlálási adataiból kiderült több mint ezer norvég él a csak a magyar fővárosban, akiknek nagy része diák.
Budapesten 1037 norvég él. Közel 20 százalékuk az orvosi és az állatorvosi egyetemen tanul. A vidéki intézményeket is beleszámítva pedig közel 700 norvég hallgató jár valamelyik magyar orvosi egyetemre - írja a Telex.
A portál értesülései szerint a norvég hallgatók száma az egyes orvosi - és állatorvosi egyetemeken a következőképpen alakul a 2023/2024-es tanév első szemeszterében:
Felmerülhet a kérdés, miért ennyire népszerűek a magyar orvosi egyetemek a norvég diákok körében? Norvégiában négy egyetemen van orvosi képzés, de akkora igény van orvosokra, hogy ez kevésnek bizonyul. Jelenleg 3000 norvég diák tanul különböző európai országok, többek között Dánia, Lettország, Lengyelország és Szlovákia orvosi karain.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.