Corvinusos hallgatók: "Nyilván nem fair és rosszul érint, de nem lep meg"

Nyolc hónappal ezelőtt robbant ki a Corvinus Egyetem "vizsgabotránya", aminek legutóbbi fejleménye, hogy épp azt az oktatót rúgták ki az egyetemről, aki az etikátlanságot jelezte. Megkérdeztük a hallgatókat, ők mit gondolnak az esetről.

  • Székács Linda

A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján kedd este jelent meg egy közlemény, ami szerint az egyetemen "munkáltatói intézkedések történtek a szabálytalansági vizsgálat következményeként".

 

A trükkös megfogalmazású "Munkáltatói intézkedések történtek a szabálytalansági vizsgálat következményeként" című közleményből kiderült, hogy egy az intézményben februárban kezdeményezett, majd a nyár folyamán lezajlott etikai eljárás során "tanúsított munkavállalói kötelezettségszegések okán" egy, az egyetem által meg nem nevezett személynek megszüntették a munkaviszonyát. A Telexnek később Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtan Intézetének docense megerősítette, hogy róla van szó.

Az egyetemi tanár neve februárban került be a köztudatba, amikor nyilvánosságra került az egyetem szakszervezeti tagjainak zárt csoportjában közzétett bejegyzése, ami szerint

"Az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett (sikeres) vizsgát, miközben az illető a minden más hallgatóval szemben szigorúan érvényesített tantárgyi adatlap feltételrendszere szerint eleve nem is kaphatott volna a tárgyból elégtelennél jobb jegyet"

hozzátéve azt is, hogy a sajtóban elérhető nyilvános információk alapján az említett hallgató családja érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik. A szülők pedig több platformon, e-mailben és személyesen is nyomást gyakoroltak az egyetem vezetőségére annak érdekében, hogy a gyerekük kapjon még egy lehetőséget.

 

Etikai eljárás a Corvinuson

Az etikai eljárás a bejegyzés nyilvánosságra kerülésekor már folyamatban volt a Corvinus Egyetem három érintett munkatársaival szemben. Az elsőfokú eljárást a Corvinus állandó, négytagú Etikai Bizottsága végezte, melynek során azt vizsgálták, hogy az érintett két oktató megsértette-e az az Etikai Kódexben szereplő, a vizsgáztatás megkülönböztetés-mentességére vonatkozó követelményt, amiben egészen pontosan az szerepel, hogy szabálysértésnek minősül, ha az oktatók

“teljesítményértékeléskor nem pártatlanul járnak el, és ismeretségből fakadó előnyös vagy hátrányos elbírálást alkalmaznak, illetve nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján megkülönböztetnek bárkit is”.

Az említett ügyben feltehetőleg az anyagi megkülönböztetés állhatott fenn, a bizottság pedig elsőfokon mindkét esetben megalapozottnak találta a vádakat és mindkét oktatót elmarasztalta. Az egyik oktatóval szemben - aki a vizsgáztatást végezte - fegyelmi eljárás lefolytatását javasolták, míg a másik oktatót, aki az előbbi beosztottja, és a bizottság szerint elősegítette a kivételező vizsgáztatást, írásbeli megrovásban részesítették.

Eljárás indult ugyanakkor egy egyetemi vezetővel szemben is, akitől az érintett elmarasztalt oktató "utasítást kapott" a hallgató vizsgáztatására, ezt azonban az egyetemi vezető tagadta, szerinte ugyanis ő csak érdeklődött a hallgató ügyéről, az elkülönített vizsgáról nem döntött.

 

Közbelépett a rektorhelyettes

Szabó Lajos rektorhelyettes nem vonta kétségbe az etikai bizottság megállapítását és "ítéletét"., szerinte azonban nem volt elég bizonyíték arra, hogy az említett oktatók a hallgató vagyoni helyzete miatt kivételeztek volna. Az utóbbit a bizottság csak valószínűsítette, ez alapján pedig nem lehet etikai vétség miatt elmarasztalni őket. A rektorhelyettes ezért másodfokon felmentette mindkét érintettet, az eljárás viszont Ádám Zoltán szerint közel sem volt olyan átlátható, mint az elsőfokú eljárás és ítélet. Később pedig az is kiderült, hogy a harmadik etikai eljárást az egyetem akkori rektorával, Takáts Előddel szemben folytatták, akit elsőfokon szintén elmarasztaltak, másodfokon viszont csakúgy, mint az érintett oktatókat: felmentettek.

Az igazi csavar a történetben, hogy később éppen Ádám Zoltán, az etikai eljárást kezdeményező oktató részesült figyelmeztetésben, mert "megszegte az egyetem kommunikációs és GDPR-szabályait" azzal, hogy a Facebook-csoportban írt bejegyzései a sajtó tudomására jutottak.

Kirúgták Ádám Zoltánt a Corvinusról

Bár az ügy itt tulajdonképpen lezárult volna, október 24-én kiderült, hogy a Corvinus Egyetem elbocsátotta Ádám Zoltánt.

"Annyiban ért váratlanul a kirúgásom, hogy a közvetlen főnököm, Major Klára intézetvezető, aki aláírta a felmondólevelemet, és akit a felmondólevél szerint október 11-én értesítettek az állítólagos kötelezettségszegéseimről, azzal hívott be október 24-re az irodájába, hogy szeretné velem közölni az úgynevezett szabálytalansági eljárás eredményét. Ehhez képest az irodájában, amikor beléptem, ott ült Szabó Lajos megbízott rektor és Csenterics Zsuzsa HR-vezető, akik közölték velem, hogy az egyetemvezetés az azonnali elbocsátásomról döntött. Ezt méltatlan eljárásnak tartom mindhármuk részéről"

- nyilatkozta a hvg.hu-nak.

Ádám szerint az indoklásban az szerepelt, hogy nem működött együtt egy az egyetem által az etikai eljárásokkal összefüggésben indított vizsgálat során. Nem küldött át bizonyos e-maileket, valamint hogy nem megfelelő hangnemet használt egyes vezetőkkel szemben, és igyekezett lejáratni az egyetem vezetését az egyetemi nyilvánosság előtt. Szerinte azonban ezek mondvacsinált indokok, a Corvinus Egyetem pedig azért akart megszabadulni tőle, mert felhívta a figyelmet az egyetem vezetésének felelősségére a "vizsgáztatási helyzet rossz kezelésében és a vizsgálat során megállapított vezetői felelősségek szőnyeg alá söprésében".

 

Hallgatók Fővám térről

A docens szerdától nem tanít tovább a Corvinus Egyetemen, amiről írásban tájékoztatta a hallgatóit, köztük azokat is, akik nála írták a szakdolgozatukat. Emiatt úgy gondoltuk, hogy kimegyünk a Fővám térre, és megkérdezzzük a hallgatókat, mit tudnak és  mit gondolnak a vizsgabotrányról illetve annak fejleményeiről.

"Nem sok részét hiszem el annak, amit hallottam, se azt, amit az egyetem mond, se azt, amit mások. Így nem tudok róla véleményt mondani, mert szerintem nem kaptunk róla elég információt ahhoz, hogy olyan véleményünk legyen róla, amit érdemes hangosan kimondani" - válaszolta a kérdésünkre az intézmény egy szociológia szakos hallgatója.

Beszéltünk olyan diákkal, aki nevetve jegyezte meg, hogy nem lepődött meg azon, hogy ilyesmi előfordulhatott az ország egyik legszínvonalasabb egyetemén.

"Látjuk, hogy működik ez az ország – vannak, akiknek sokkal könnyebben megy az élet, mint másoknak, azért, mert jó helyen vannak. Nyilván nem fair és rosszul érint, de nem lep meg"

Szerda délután azonban egyelőre senkinek sem volt információja arról, hogy készülnének-e valamilyen tiltakozásra, demonstrációra a hallgatók.

Az üggyel kapcsolatban szerda délelőtt megkerestük a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatát is. Tőlük azt szerettük volna megtudni, hogy

  • mit gondolnak a vizsgabotrányról
  • hogyan érinti a docens kirúgása azokat a hallgatókat, akik nála írják a szakdolgozatot

a cikk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ. Amennyiben ez megtörténik, frissítjük az anyagunkat.

 

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.