Idén is bekerült a világ legjobbjai közé a Corvinus Egyetem képzése

Megjelent a Financial Times legfrissebb, üzleti képzésekkel foglalkozó egyetemi rangsora, amiben évek óta egyetlen magyar egyetemként szerepel a Budapesti Corvinus Egyetem.

  • Székács Linda

A tavalyi eredményéhez képest négy helyet lépett előre, így idén a 94. helyre rangsorolta a Corvinus Egyetemet a világ legjobb üzleti képzéseinek százas ranglistájában a Financial Times.

A rangsor készítésekor az intézmények elmúlt három évben nyújtott teljesítményeit vették figyelembe, többek között az alumnik, vagyis a diplomás öregdiákok fizetését és sokszínűségét, a diploma utáni elhelyezkedés időtartamát, a nemzetközi diákok és a nők arányát, de számít a fenntarthatóságra fektetett hangsúly és az egyetemek kötelezettségvállalása is.

"Ár-érték arány szempontjából pedig kifejezetten előkelő helyen szerepel a Corvinus a száz legjobb képzés között, a vezetés és szervezés mesterszak a 17. a Financial Times mérése szerint. A rangsor rámutat, hogy a Corvinus tavaly végzett vezetés és szervezés mesterszakos hallgatóinak 99 százaléka helyezkedett el három hónapon belül, a 2020-ban végzetteknek pedig kétharmadával nőtt a keresetük a diploma megszerzését követő két-három évben a rangsor összeállítóinak felmérése szerint" - írják a lapunknak küldött közleményükben.

A legjobb egyetem idén a francia HEC Paris lett, amit a svájci University of St Gallen, majd a londoni London Business School követ. Magyarországról csak a Corvinus Egyetem került bele a rangsorba, a környező országok intézményei közül viszont a 18. helyen végzett a cseh Prague University of Economics and Business, 24. helyen a WU (Vienna University of Economics and Business), 57. helyen a szlovén University of Ljubljana, School of Economics and Business, a 78. helyen pedig a lengyel Kozminski University.

 

Hozzászólások
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.