Folytatódik az Erasmus-ügy: lehet, hogy a rektorok sem lehetnek kuratóriumi tagok

Továbbra is megoldatlan a csereprogramok uniós finanszírozásának ügye, az álláspontok inkább távolodnak, mintsem közelednek egymáshoz.

  • Székács Linda

Szeptember elején-közepén folytatódnak a tárgyalások Johannes Hahn uniós költségvetési biztossal a magyar Erasmus-támogatásokról, jelenleg az időpontot egyeztetik - írta meg az ATV.

Ahogy arról már több alkalommal is beszámoltunk, az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva még januárban befagyasztotta 21 alapítványi egyetem uniós támogatását az olyan külföldi csereprogramokra, mint az Erasmus+ és a Horizont Európa. Az EU27-ek akkor azt kifogásolták, hogy politikai vezetők dönthettek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, ahol maguk is döntéshozatali jogkörrel rendelkeztek. Bár a miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, közigazgatási államtitkárok, miniszteri biztosok és kormánybiztosok azóta kikerültek a kuratóriumokból, az ügy továbbra sem oldódott meg, az ATV értesülései szerint pedig már olyan alinformációk is érkeztek, melyek szerint a rektorok kuratóriumi pozícióját is érdemes átgondolni.

“Amikor a Bizottság azt mondta februárban, hogy ők már akkor világosan megmondták, hogyan lehet kezelni ezeket a problémákat,  ők önmaguk pozitív képét túlságosan nagy ambícióval rajzolták meg" - jegyezte meg Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, aki szerint normális, ha mozognak az álláspontok, ezek viszont opcionális esetben inkább közelednek egymáshoz, mintsem távolodnak.

 

Az Erasmus program uniós finanszírozása Navracsics szerint 2024 második feléig biztosított, a kormány pedig semmilyen értesítést nem kapott az uniótól arra vonatkozóan, hogy szeptember 1-ig kellett volna megegyezni.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja szerint az unió által szabott feltételeket el kell-e fogadni, és hogy mire kapott felhatalmazást Navracsics Tibor a brüsszeli tárgyalásokat illetően, a miniszter azt mondta; neki arra van mandátuma, hogy megegyezzenek.

A Tempus Közalapítvány egyébként korábban már döntött a 2024-es uniós támogatások kiosztásáról, az érintett egyetemek viszont csak akkor kaphatják meg ezeket a forrásokat, ha sikerül megegyezniük a bizottsággal.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.