63 milliárd forintnyi rezsitámogatást kapnak az egyetemek

Az ősz közeledtével újra előkerülni látszik a tavalyi év egyik legfontosabb témája: a rezsi.

  • Eduline/MTI

Idén 63 milliárd forint forrást biztosít a kormány a felsőoktatási intézmények energiaár-növekedésből adódó többletkiadásaira - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.

A minisztérium közleménye szerint az állami felsőoktatási intézmények és egyetemi klinikák a megnövekedett energiaszámlák kompenzációjaként az első félévben már 4,2 milliárd forint előleget kaptak. Ez az összeg a nyár folyamán 22,4 milliárd forinttal emelkedett, a legutóbbi kormánydöntés értelmében pedig az alapítványi, valamint egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények további 32,1 milliárd forint kompenzációhoz jutottak.

Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárt szerint az egyetemek tavaly ősszel az energiamegtakarításra vonatkozó egyedi javaslatokat készítettek, a kormány pedig vállalta, hogy a fennmaradó költségeket kompenzálja.

Számos egyetemen a takarékoskodás érdekében átszervezték a szüneteket: elmaradt az őszi szünet, és helyette jóval tovább, egészen február végéig tartott a téli vizsgaidőszak. A vizsgák többsége online zajlott, de olyan esetről is tudunk, amikor az ELTE hallgatói az Astorián található gyrosos emeletén adtak számot a tudásukról, vagy 15-16 fokos, fűtetlen teremben, több egyetemen pedig a kollégiumok és az egyetem más épületei is bezártak.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.