Spórolási tervet kell készíteniük az állami egyetemeknek, "energiatakarékossági felelős" is lesz

Energiamegtakarítási terv készül a Kulturális és Innovációs Minisztériumban és a tárcához tartozó intézményekben, gazdasági társaságokban. Ez azt jelenti, hogy az állami fenntartásban maradt egyetemeken is spórolni kell majd, sőt „energiatakarékossági felelős” is lesz.

  • Szabó Fruzsina

A minisztérium Facebook-posztjában emlékeztetett arra, hogy a kormány 25 százalékos energiamegtakarítási célt írt elő az állami szerveknél és a gazdasági társaságoknál. „Annak érdekében, hogy ez a cél teljesíthető és nyomon követhető legyen, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felügyelete alá tartozó minden költségvetési szerv legkésőbb szeptember 22-ig intézményre vonatkozóan egy energiamegtakarítási intézkedési tervet készít elő” – írják.

Az intézményekben energiatakarékossági felelős is lesz, „aki az intézkedési tervben rögzített feladatokon túl a minisztériummal a kapcsolattartói feladatokat is ellátja”.

Ez azt jelenti, hogy az állami fenntartásban maradt öt egyetemen és egy főiskolán – az ELTE-n, a BME-n, a közszolgálati egyetemen, a bajai Eötvös József Főiskolán, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, a Zeneakadémián – is spórolási tervet dolgoznak ki.

A BME spórolásra biztat, az ELTE-n télen lesz az őszi szünet

A Műegyetem már augusztus végén körlevélben kérte az oktatókat arra, hogy a tantermekben a tanórák végén kapcsolják le a világítást, a töltőket húzzák ki a konnektorból, ha már nem használják, a munka végén kapcsolják ki, majd áramtalanítsák a számítógépeket, ezeken állítsák be az energiatakarékos módot.

„Fűtési időszakban a hőmérsékletet a radiátor szabályozásával állítsuk be: a termosztátfej 3-as értékre (vagy kicsivel felette) állítása már megfelelő komfortérzetet biztosít. Télen a résnyire nyitva hagyott ablakokkal az utcát fűtjük, helyette elég naponta kétszer pár percig szellőztetni, amivel a levegő gyorsan és megfelelően cserélhető. Télen naplemente után célszerű a függönyöket behúzni, hogy hatékonyabb hőszigetelést biztosítsunk a lehűlő ablaküvegekkel szemben” – írják.

Azt is kérték az oktatóktól-kutatóktól, hogy gondolják végig: az általuk használt műszerek, kísérleti berendezések energia- és vízfogyasztását hogyan lehet csökkenteni, használatukat optimalizálni.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen más eszközt választottak a spórolásra: áthelyezték az őszi szünetet, amely december 12-e és 17-e között lesz. Egyébként az alapítványi formában működő Miskolci Egyetemen is módosított a tanév rendjén, ott a levelező tagozaton online oktatásra álltak át.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.