Egyre inkább nem mindegy az elhelyezkedéshez, hogy hol diplomázott az ember.
Ahogyan korábban írtunk róla, a központi minimumponthatár eltörlésével soha nem látott szórás jelent meg abban, hogy milyen eredményekkel lehetett bekerülni az egyes szakokra. Így lehetséges, hogy valahova már 172 ponttal is be lehetett kerülni, máshol viszont 480 volt a határ. Az eltörlés célja kormányzati részről egyértelműen a diplomások EU-átlag alatti arányának a növelése.
Ám túl azon, hogy kérdéses, a gyengébb eredménnyel egyetemre kerülők mekkora része fog lemorzsolódni, a 300 pontnál is nagyobb különbség egyértelműen a diplomák differenciálódásához vezet, erről Polónyi István oktatáskutató beszélt az Indexnek. Kiemelve, hogy az elitnek számító intézményekben így is alig változtattak a pontokon, de ahol kevésbé válogathatnak a jelentkezők közt és rá vannak szorulva a minél nagyobb hallgatói létszámra, ott lejjebb vitték azokat.
„A munkaerőpiacon egyre inkább számít, hogy hol végzett a pályázó”
– összegzett Polónyi. Ugyanakkor elmondása alapján „Európa sok országához hasonlóan Magyarországon sincs diplomás munkanélküliség”. Pedig a diákok még mindig nem feltétlenül a legkeresettebb szakokat választják. Ám úgy látja, például egy bölcsész- és társadalomtudományi diploma „jól konvertálható”, főleg, ha nyelvtudása is van az illetőnek. Illetve szerinte a radikálisan fejlődő gazdaságokban olyan képességekre van szükség, amellyel a felsőoktatásban tanulók inkább rendelkeznek, mint – a nyelvtudás mellett – a jártasság az internethasználatban vagy infotechnológiai tudás – fejtette ki.
(Kiemelt kép: Túry Gergely)
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
