Egyre inkább nem mindegy az elhelyezkedéshez, hogy hol diplomázott az ember.
Ahogyan korábban írtunk róla, a központi minimumponthatár eltörlésével soha nem látott szórás jelent meg abban, hogy milyen eredményekkel lehetett bekerülni az egyes szakokra. Így lehetséges, hogy valahova már 172 ponttal is be lehetett kerülni, máshol viszont 480 volt a határ. Az eltörlés célja kormányzati részről egyértelműen a diplomások EU-átlag alatti arányának a növelése.
Ám túl azon, hogy kérdéses, a gyengébb eredménnyel egyetemre kerülők mekkora része fog lemorzsolódni, a 300 pontnál is nagyobb különbség egyértelműen a diplomák differenciálódásához vezet, erről Polónyi István oktatáskutató beszélt az Indexnek. Kiemelve, hogy az elitnek számító intézményekben így is alig változtattak a pontokon, de ahol kevésbé válogathatnak a jelentkezők közt és rá vannak szorulva a minél nagyobb hallgatói létszámra, ott lejjebb vitték azokat.
„A munkaerőpiacon egyre inkább számít, hogy hol végzett a pályázó”
– összegzett Polónyi. Ugyanakkor elmondása alapján „Európa sok országához hasonlóan Magyarországon sincs diplomás munkanélküliség”. Pedig a diákok még mindig nem feltétlenül a legkeresettebb szakokat választják. Ám úgy látja, például egy bölcsész- és társadalomtudományi diploma „jól konvertálható”, főleg, ha nyelvtudása is van az illetőnek. Illetve szerinte a radikálisan fejlődő gazdaságokban olyan képességekre van szükség, amellyel a felsőoktatásban tanulók inkább rendelkeznek, mint – a nyelvtudás mellett – a jártasság az internethasználatban vagy infotechnológiai tudás – fejtette ki.
(Kiemelt kép: Túry Gergely)
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
