Egyre inkább nem mindegy az elhelyezkedéshez, hogy hol diplomázott az ember.
Ahogyan korábban írtunk róla, a központi minimumponthatár eltörlésével soha nem látott szórás jelent meg abban, hogy milyen eredményekkel lehetett bekerülni az egyes szakokra. Így lehetséges, hogy valahova már 172 ponttal is be lehetett kerülni, máshol viszont 480 volt a határ. Az eltörlés célja kormányzati részről egyértelműen a diplomások EU-átlag alatti arányának a növelése.
Ám túl azon, hogy kérdéses, a gyengébb eredménnyel egyetemre kerülők mekkora része fog lemorzsolódni, a 300 pontnál is nagyobb különbség egyértelműen a diplomák differenciálódásához vezet, erről Polónyi István oktatáskutató beszélt az Indexnek. Kiemelve, hogy az elitnek számító intézményekben így is alig változtattak a pontokon, de ahol kevésbé válogathatnak a jelentkezők közt és rá vannak szorulva a minél nagyobb hallgatói létszámra, ott lejjebb vitték azokat.
„A munkaerőpiacon egyre inkább számít, hogy hol végzett a pályázó”
– összegzett Polónyi. Ugyanakkor elmondása alapján „Európa sok országához hasonlóan Magyarországon sincs diplomás munkanélküliség”. Pedig a diákok még mindig nem feltétlenül a legkeresettebb szakokat választják. Ám úgy látja, például egy bölcsész- és társadalomtudományi diploma „jól konvertálható”, főleg, ha nyelvtudása is van az illetőnek. Illetve szerinte a radikálisan fejlődő gazdaságokban olyan képességekre van szükség, amellyel a felsőoktatásban tanulók inkább rendelkeznek, mint – a nyelvtudás mellett – a jártasság az internethasználatban vagy infotechnológiai tudás – fejtette ki.
(Kiemelt kép: Túry Gergely)
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
