Ahogyan korábban írtunk róla, a központi minimumponthatár eltörlésével soha nem látott szórás jelent meg abban, hogy milyen eredményekkel lehetett bekerülni az egyes szakokra. Így lehetséges, hogy valahova már 172 ponttal is be lehetett kerülni, máshol viszont 480 volt a határ. Az eltörlés célja kormányzati részről egyértelműen a diplomások EU-átlag alatti arányának a növelése.
Ám túl azon, hogy kérdéses, a gyengébb eredménnyel egyetemre kerülők mekkora része fog lemorzsolódni, a 300 pontnál is nagyobb különbség egyértelműen a diplomák differenciálódásához vezet, erről Polónyi István oktatáskutató beszélt az Indexnek. Kiemelve, hogy az elitnek számító intézményekben így is alig változtattak a pontokon, de ahol kevésbé válogathatnak a jelentkezők közt és rá vannak szorulva a minél nagyobb hallgatói létszámra, ott lejjebb vitték azokat.
„A munkaerőpiacon egyre inkább számít, hogy hol végzett a pályázó”
– összegzett Polónyi. Ugyanakkor elmondása alapján „Európa sok országához hasonlóan Magyarországon sincs diplomás munkanélküliség”. Pedig a diákok még mindig nem feltétlenül a legkeresettebb szakokat választják. Ám úgy látja, például egy bölcsész- és társadalomtudományi diploma „jól konvertálható”, főleg, ha nyelvtudása is van az illetőnek. Illetve szerinte a radikálisan fejlődő gazdaságokban olyan képességekre van szükség, amellyel a felsőoktatásban tanulók inkább rendelkeznek, mint – a nyelvtudás mellett – a jártasság az internethasználatban vagy infotechnológiai tudás – fejtette ki.
(Kiemelt kép: Túry Gergely)
