Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Soha ilyen nagy szórás még nem volt az egyetemek ponthatárai között. Ennek oka a központi minimumponthatárok megszűnése, ami az elmúlt években az alap- és osztatlan szakokon 280 pont, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont, a mesterszakokon pedig 50 pont volt, idén viszont már az egyetemek dönthettek arról, hogy húznak-e olyan ponthatárokat, ami alatt nem vesznek fel hallgatókat, és ha igen, azt hány pontban határozzák meg.
A legtöbb hazai felsőoktatási intézmény a minimumponthatárok elengedése mellett döntött, így születhettek meg olyan egészen elképesztően alacsony ponthatárok, amelyek közül mi is szemezgettünk. Ezek mindegyike nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzés:
Nem csak rekordalacsony, de igen magas pontszámok is voltak az idei felvételin. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológia-földrajz szakos osztatlan tanári képzésén például 491 pontot ért el az a felvételiző, akit utoljára vettek fel a képzésre. A magas pontszám abból adódhat, hogy a szakra feltételezhetően csak egyetlen egy diák adta be a jelentkezését, aki ilyen kíváló eredményeket ért el.
Más egyetemeken és szakokon is voltak ugyanakkor igen magas ponthatárok, ezek közül is gyűjtöttünk nektek néhányat:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.