Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nem csak a ponthatárok lettek jóval alacsonyabbak, de bizonyos képzések időtartama is rövidebb lett az idei felsőoktatási felvételiben. A szakszervezetek szerint azonban a tanárhiányt ez továbbra sem oldja meg.
Négyről három félévre rövidül a tanári mesterképzés időtartama - jelent meg egy július 27-i kormányrendeletben. A rendelkezés csak meghatározott képzésekre vonatkozik, kifejezetten azokra a szakokra, amikből tanárhiány van. Ilyen például a matematika-, a földrajz és a biológia. Rövidülnek ugyanakkor az alapképzésre épülő szakmai tanárképzések is, olyanok, mint a mérnöktanár vagy közgazdásztanár, továbbá bővül azoknak a képzéseknek a köre, amire építve tanári oklevelet adó képzéseken lehet majd részt venni.
„Azt bizonyítja ez a rendszer is, hogy rettenetesen nagy a pedagógushiány. Most már le kell szűkíteni, le kell rövidíteni a képzéseket ahhoz, hogy minél többen ki tudjanak jönni a pályára, akiknek egyáltalán szándékukban áll tanítani”– nyilatkozta az RTL Híradónak Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.
A módosítással például az óvodapedagógus végzettségűek mindössze két év alatt tanítói képzettséget szerezhetnek, ami Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint akár jó ötlet is lehetne, ha az óvodában nem keletkezne hiány a tanítónak álló óvodapedagógusok után. Az viszont nem megoldás, hogy a pályán lévő szakembereket mozgatják és képzik át, mivel a hiány így jelen marad.
Nőtt a pedagógusképzésekre jelentkezők száma?
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint idén 67 százalékkal nőtt a pedagógusképzésekre felvettek száma, a felvételizőké pedig azoknál a rövid ciklusú képzéseknél emelkedett a legjobban, amiknek a kínálatát épp most bővítették ki, és amik a már meglévő diploma mellett biztosítanak további szakmai és módszertani képzéssel három-négy félév alatt tanári diplomát.
Totyik Tamás szerint azonban ez sem jelent megoldást a tanárhiányra, mivel az elmúlt tizenöt év azt mutatja, hogy tízezer főből mindössze 2500-an lépnek pályára, viszont háromszor ennyien mennek addig nyugdíjba, így az utánpótlás továbbra sem biztosított.
Nézze már meg a kormány a felvételizőknek a pontszámát. Az emelkedés annak köszönhető, hogy a ponthatárokat eltörölte, és nagyon alacsony pontszámmal is felvették a pedagógusképzésre jelentkező fiatalokat
– tette hozzá a PSZ elnöke.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke egyéb elfoglaltságokra hivatkozva nem válaszolt az RTL kérdéseire.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.