Hiába rövidül a pedagógusképzések időtartama, ez sem jelent megoldást a tanárhiányra

Nem csak a ponthatárok lettek jóval alacsonyabbak, de bizonyos képzések időtartama is rövidebb lett az idei felsőoktatási felvételiben. A szakszervezetek szerint azonban a tanárhiányt ez továbbra sem oldja meg.

  • Székács Linda

Négyről három félévre rövidül a tanári mesterképzés időtartama - jelent meg egy július 27-i kormányrendeletben. A rendelkezés csak meghatározott képzésekre vonatkozik, kifejezetten azokra a szakokra, amikből tanárhiány van. Ilyen például a matematika-, a földrajz és a biológia. Rövidülnek ugyanakkor az alapképzésre épülő szakmai tanárképzések is, olyanok, mint a mérnöktanár vagy közgazdásztanár, továbbá bővül azoknak a képzéseknek a köre, amire építve tanári oklevelet adó képzéseken lehet majd részt venni.

„Azt bizonyítja ez a rendszer is, hogy rettenetesen nagy a pedagógushiány. Most már le kell szűkíteni, le kell rövidíteni a képzéseket ahhoz, hogy minél többen ki tudjanak jönni a pályára, akiknek egyáltalán szándékukban áll tanítani”– nyilatkozta az RTL Híradónak Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.

A módosítással például az óvodapedagógus végzettségűek mindössze két év alatt tanítói képzettséget szerezhetnek, ami Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint akár jó ötlet is lehetne, ha az óvodában nem keletkezne hiány a tanítónak álló óvodapedagógusok után. Az viszont nem megoldás, hogy a pályán lévő szakembereket mozgatják és képzik át, mivel a hiány így jelen marad.

Nőtt a pedagógusképzésekre jelentkezők száma?

A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint idén 67 százalékkal nőtt a pedagógusképzésekre felvettek száma, a felvételizőké pedig azoknál a rövid ciklusú képzéseknél emelkedett a legjobban, amiknek a kínálatát épp most bővítették ki, és amik a már meglévő diploma mellett biztosítanak további szakmai és módszertani képzéssel három-négy félév alatt tanári diplomát.

Totyik Tamás szerint azonban ez sem jelent megoldást a tanárhiányra, mivel az elmúlt tizenöt év azt mutatja, hogy tízezer főből mindössze 2500-an lépnek pályára, viszont háromszor ennyien mennek addig nyugdíjba, így az utánpótlás továbbra sem biztosított.

Nézze már meg a kormány a felvételizőknek a pontszámát. Az emelkedés annak köszönhető, hogy a ponthatárokat eltörölte, és nagyon alacsony pontszámmal is felvették a pedagógusképzésre jelentkező fiatalokat

– tette hozzá a PSZ elnöke.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke egyéb elfoglaltságokra hivatkozva nem válaszolt az RTL kérdéseire.

 

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna