Nem csak a ponthatárok lettek jóval alacsonyabbak, de bizonyos képzések időtartama is rövidebb lett az idei felsőoktatási felvételiben. A szakszervezetek szerint azonban a tanárhiányt ez továbbra sem oldja meg.
Négyről három félévre rövidül a tanári mesterképzés időtartama - jelent meg egy július 27-i kormányrendeletben. A rendelkezés csak meghatározott képzésekre vonatkozik, kifejezetten azokra a szakokra, amikből tanárhiány van. Ilyen például a matematika-, a földrajz és a biológia. Rövidülnek ugyanakkor az alapképzésre épülő szakmai tanárképzések is, olyanok, mint a mérnöktanár vagy közgazdásztanár, továbbá bővül azoknak a képzéseknek a köre, amire építve tanári oklevelet adó képzéseken lehet majd részt venni.
„Azt bizonyítja ez a rendszer is, hogy rettenetesen nagy a pedagógushiány. Most már le kell szűkíteni, le kell rövidíteni a képzéseket ahhoz, hogy minél többen ki tudjanak jönni a pályára, akiknek egyáltalán szándékukban áll tanítani”– nyilatkozta az RTL Híradónak Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.
A módosítással például az óvodapedagógus végzettségűek mindössze két év alatt tanítói képzettséget szerezhetnek, ami Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint akár jó ötlet is lehetne, ha az óvodában nem keletkezne hiány a tanítónak álló óvodapedagógusok után. Az viszont nem megoldás, hogy a pályán lévő szakembereket mozgatják és képzik át, mivel a hiány így jelen marad.
Nőtt a pedagógusképzésekre jelentkezők száma?
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint idén 67 százalékkal nőtt a pedagógusképzésekre felvettek száma, a felvételizőké pedig azoknál a rövid ciklusú képzéseknél emelkedett a legjobban, amiknek a kínálatát épp most bővítették ki, és amik a már meglévő diploma mellett biztosítanak további szakmai és módszertani képzéssel három-négy félév alatt tanári diplomát.
Totyik Tamás szerint azonban ez sem jelent megoldást a tanárhiányra, mivel az elmúlt tizenöt év azt mutatja, hogy tízezer főből mindössze 2500-an lépnek pályára, viszont háromszor ennyien mennek addig nyugdíjba, így az utánpótlás továbbra sem biztosított.
Nézze már meg a kormány a felvételizőknek a pontszámát. Az emelkedés annak köszönhető, hogy a ponthatárokat eltörölte, és nagyon alacsony pontszámmal is felvették a pedagógusképzésre jelentkező fiatalokat
– tette hozzá a PSZ elnöke.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke egyéb elfoglaltságokra hivatkozva nem válaszolt az RTL kérdéseire.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
