Nem csak a ponthatárok lettek jóval alacsonyabbak, de bizonyos képzések időtartama is rövidebb lett az idei felsőoktatási felvételiben. A szakszervezetek szerint azonban a tanárhiányt ez továbbra sem oldja meg.
Négyről három félévre rövidül a tanári mesterképzés időtartama - jelent meg egy július 27-i kormányrendeletben. A rendelkezés csak meghatározott képzésekre vonatkozik, kifejezetten azokra a szakokra, amikből tanárhiány van. Ilyen például a matematika-, a földrajz és a biológia. Rövidülnek ugyanakkor az alapképzésre épülő szakmai tanárképzések is, olyanok, mint a mérnöktanár vagy közgazdásztanár, továbbá bővül azoknak a képzéseknek a köre, amire építve tanári oklevelet adó képzéseken lehet majd részt venni.
„Azt bizonyítja ez a rendszer is, hogy rettenetesen nagy a pedagógushiány. Most már le kell szűkíteni, le kell rövidíteni a képzéseket ahhoz, hogy minél többen ki tudjanak jönni a pályára, akiknek egyáltalán szándékukban áll tanítani”– nyilatkozta az RTL Híradónak Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.
A módosítással például az óvodapedagógus végzettségűek mindössze két év alatt tanítói képzettséget szerezhetnek, ami Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint akár jó ötlet is lehetne, ha az óvodában nem keletkezne hiány a tanítónak álló óvodapedagógusok után. Az viszont nem megoldás, hogy a pályán lévő szakembereket mozgatják és képzik át, mivel a hiány így jelen marad.
Nőtt a pedagógusképzésekre jelentkezők száma?
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint idén 67 százalékkal nőtt a pedagógusképzésekre felvettek száma, a felvételizőké pedig azoknál a rövid ciklusú képzéseknél emelkedett a legjobban, amiknek a kínálatát épp most bővítették ki, és amik a már meglévő diploma mellett biztosítanak további szakmai és módszertani képzéssel három-négy félév alatt tanári diplomát.
Totyik Tamás szerint azonban ez sem jelent megoldást a tanárhiányra, mivel az elmúlt tizenöt év azt mutatja, hogy tízezer főből mindössze 2500-an lépnek pályára, viszont háromszor ennyien mennek addig nyugdíjba, így az utánpótlás továbbra sem biztosított.
Nézze már meg a kormány a felvételizőknek a pontszámát. Az emelkedés annak köszönhető, hogy a ponthatárokat eltörölte, és nagyon alacsony pontszámmal is felvették a pedagógusképzésre jelentkező fiatalokat
– tette hozzá a PSZ elnöke.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke egyéb elfoglaltságokra hivatkozva nem válaszolt az RTL kérdéseire.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
