Július 26-án kiderült, hogy kiket vettek fel egyetemre, ugyanis kihirdették a ponthatárokat, közben pedig a 2023/24-es tanév rendjéről szóló tervezet is megjelent. Jelentősen csökkentek a magyar tanulók eredményei a kompetenciamérésen, emiatt nézeteltérés alakult ki a Miniszterelnökség és a civilszervezetek között. Mutatjuk, mik voltak a hét legfontosabb történései.
Kihirdették a felvételi ponthatárokat
Idén több mint 126 ezren jelentkeztek valamelyik hazai főiskola vagy egyetem képzésére, a legnépszerűbb szakok listája viszont nem sokat változott a korábbi évekhez, az első három helyen még mindig a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint a pszichológia szerepel. Itt megnézhetitek, hogy milyenek voltak a ponthatárok a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan képzésen.
Megjelent a tervezet a 2023/24-as tanév rendjéről
A tervezet szerint a diákoknak 2023. szeptember 1-jén, vagyis pénteken kell majd először iskolába menniük, ezzel együtt pedig megvannak a tervezett tanítási szünetek időpontjai is. A kormány a következő tanévre is hosszabb téli szünetre készül, de a megszokottnál tovább tarthat majd a tavaszi szünet is, ezzel együtt viszont a tanév is egy héttel hosszabbodhat: az utolsó tanítási nap várhatóan 2024. június 21., péntek lesz, az első félév pedig 2024. január 19-én ér majd véget.
Jelentősen csökkentek a magyar tanulók pontszámai a legújabb kompetenciamérésen
Az adatok azt mutatják, hogy a nyolcadikosok 40 százaléka az alapszint alatt teljesített a szövegértésben és a digitális eszközök használatában. Látható, hogy a járványügyi lezárások alatti távoktatás is rányomta a bélyegét a teljesítményre, hiszen a digitális képességek alapból is elég gyengék voltak. A tizedikeseknek pedig az egyharmada nem érte el az alapszintet – így nehéz elképzelni, hogy ők később hogyan tudnának betanított munkán kívül másra alkalmassá válni.
A csütörtöki Kormányinfón az rtl.hu kompetenciamérésekre vonatkozó kérdésére Gulyás Gergely azt mondta: a romlás oka a vidéki településeken nagyobb arányban tanuló roma származású gyerekek száma lehet, nem pedig a tanárhiány, de ennek elemzését inkább a szakemberekre, nem pedig a politikára bízza. Emiatt írtak nyílt levelet a miniszterelnökséget vezető miniszternek civil szervezetek, amelyben arra hívják fel Gulyás Gergely figyelmét, hogy a roma gyerekek oktatási integrációja ma a legsúlyosabb társadalmi kérdések közé tartozik, és a kialakult helyzetben nagy felelőssége van a kormánynak is – erről itt olvashattok részletesebben.
Felsőoktatási dolgozók: Az óvodapedagógus – képzés színvonalának csökkentése nem oldja meg az ágazat problémáit
Az utóbbi időben kijött felsőoktatási módosítási tervezetek közül a legmegdöbbentőbb az óvodai szakemberek képzését módosító rendelet a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének reakciója szerint. Vagyis hogy a kormány az óvodai nevelői képesítésnél a Magyar Képesítési Keretrendszer 6. szintje mellett, az 5. szinten megszerzett képesítést is legitimálja („óvodai nevelő" elnevezéssel).
"Nehéz bejutni államira, de legalább nem alapítványi" – egy joghallgatóval beszélgettünk a magas ponthatárokról
Sokan történelemből emelteznek, rengeteget készülnek az érettségire, több nyelvvizsgájuk van, teljesítményükkel legalább 450 pontot elérnek a felvételin, mégsem sikerül bejutniuk az Eötvös Loránd Tudományegyetem államilag támogatott jogi képzésére. Ákossal beszélgettünk, aki 2020-ban felvételizett, pont, amikor bevezették azt, hogy minimumponthatár helyett inkább nyolcvanra korlátozzák az államilag támogatott helyek számát.
Megvásárolta Dzsudzsák Balázs egészségügyi cégcsoportját a győri Széchenyi István Egyetem
A felsőoktatási intézmény tavasszal 370 millió forintot fizetett a jelenleg Debrecenben futballozó játékosnak, aki még 2019-ben négy társával - köztük a menedzserével, Vörösbaranyi Józseffel - közösen alapította a Rába Medical Invest Kft.-t és a Rába Medical Center Kft.-t. A tranzakció lebonyolításában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett, a hosszabb cikkünket innen érhetitek el.
