Gulyás Gergely szerint a pedagóguspályára sokan tekintenek biztos megélhetési forrásként

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón a szerdai felsőoktatási felvételiről és a felvettek adatairól is beszélt.

  • Székács Linda

126 ezer jelentkező közül körülbelül 95 ezer hallgató nyert felvételt valamelyik magyar felsőoktatási intézménybe szerda este - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

A miniszter szerint 43 százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre felvettek száma, 34 százalékkal a műszaki, természettudományi és informatikai szakokra felvetteké, a gazdaságtudományi területekre pedig 22 százalékkal több hallgatót vettek fel idén, mint az elmúlt években, ráadásul 10 felvett jelentkezőből 8 hallgató állami ösztöndíjjalkerült be a megjelölt képzésére.

Gulyás a pedagógusképzésekről is beszélt, ezzel kapcsolatban azt mondta: idén 10 514 új hallgató kezdheti meg a tanulmányait valamilyen pedagógiai képzésen, ami az elmúlt hat év legmagasabb száma, de 29 százalékos emelkedés látható az osztatlan tanári szakokra felvett hallgatók adataiban is.

"A pedagóguspályára sokan tekintenek úgy, mint ami a jövőben biztos megélhetést fog nyújtani" - tette hozzá a miniszter.

Friss:

Az rtl.hu kompetenciamérésekre vonatkozó kérdésére Gulyás Gergely azt mondta, a romlás oka a vidéki településeken nagyobb arányban tanuló roma származású gyerekek száma lehet, nem pedig a tanárhiány, de ennek elemzését inkább a szakemberekre, nem pedig a politikára bízza.

Továbbra is hangsúlyozta: a kormány szerint nincs tanárhiány.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.