Felsőoktatási dolgozók: Az óvodapedagógus-képzés színvonalának csökkentése nem oldja meg az ágazat problémáit

„Elutasítunk minden olyan kezdeményezést, mely az óvodai nevelő képzés színvonalának csökkenését eredményezi, az egyre nagyobb kihívások elé állított pedagógusképzés vonatkozásában” – fogalmaznak.

  • Eduline/MTI

Az utóbbi időben kijött felsőoktatási módosítási tervezetek közül a legmegdöbbentőbb az óvodai szakemberek képzését módosító rendelet a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének reakciója szerint. Vagyis hogy a kormány az óvodai nevelői képesítésnél a Magyar Képesítési Keretrendszer 6. szintje mellett, az 5. szinten megszerzett képesítést is legitimálja („óvodai nevelő" elnevezéssel).

„Úgy gondoljuk, hogy ez a hazai óvodapedagógus-képzésben elért BA szintű képzés elsorvadásához vezet” – fogalmaznak.

Kiemelik, hogy a leendő középfokú képzés a szakképzési ágazati irányításhoz tartozna és nem a köznevelési intézményekért is felelős Belügyminisztériumhoz. A két szint mellett kétféle irányítást is tartalmaz a felvázolt terv. A kormányzat megoldást próbál adni a köznevelési intézmények mellett az óvodákban is mutatkozó nagyfokú pedagógushiányra. Erre a helyzetre egy átfogó, megnyugtató megoldást kell találni. Az óvodapedagógus-képzés színvonalának csökkentése nem eredményezi az ágazat problémáinak megoldását, hanem még tovább súlyosbítja az eddigi helyzetet – állapítják meg ugyanakkor.

A kormányzat elképzelése az Európában jellemző óvodai nevelők képzésétől is eltérne, mert Európában a Képesítési Keretrendszer 6. szintjén képeznek óvodapedagógusokat – teszik hozzá. „Elutasítunk minden olyan kezdeményezést, mely az óvodai nevelő képzés színvonalának csökkenését eredményezi, az egyre nagyobb kihívások elé állított pedagógusképzés vonatkozásában” – hangsúlyozzák. Hozzátéve: felkérik a kormányt, hogy a módosításokat előzze meg szakmai és érdekvédelmi egyeztetés.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.