Bár a miniszterek lemondtak, mégis kormányközeli személyek vannak az egyetemi kuratóriumok élén

Februárban jelentette be Gulyás Gergely, hogy az összes miniszter lemondott a kuratóriumokban betöltött pozíciókról. Erre azért volt szükség, mert a politikai befolyásra hivatkozva megtagadta a friss Erasmus+ támogatásokat az Unió. A lemondások ellenére azonban még mindig kormányközeli személyek vannak a vagyonkezelő alapítványokban.

  • Tornyos Kata

Januárban érkezett a hír, mely szerint nem kaphatnak friss támogatásokat az Erasmus+ programból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi egyetemek, amelyeket közérdekű vagyonkezelő alapítvány tart fenn. A tiltás huszonegy magyar felsőoktatási intézményt érintett, többek között a Moholy-Nagy Művészet Egyetemet, a Semmelweis Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet és a Corvinust is.

Az Európai Bizottság elsősorban azt kifogásolta, hogy a „modellváltó” egyetemek működése nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis azokra sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak, ráadásul magasrangú aktív politikusok, például miniszterek és államtitkárok is bekerülhettek a vagyonkezelő testületekbe, vagyis a kuratóriumokba.

február 9-i kormányinfón aztán Gulyás Gergely bejelentette; az összes miniszter lemondott a kuratóriumokban betöltött pozícióikról. Ez többek között Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor és Varga Mihály minisztereket érintette.

Bár a miniszterek tehát lemondtak, a kuratóriumi tagok között továbbra is Fideszhez köthető személyek szerepelnek.

Hogy kik a tagjai a különböző egyetemek vagyonkezelő alapítványainak, azt korábban már az Eduline is összegyűjtötte:

A Telex most kitért néhány olyan intézményre is, amelyről mi nem írtunk. A Corvinus Egyetem kuratóriumában például 2020-ig ott ült Csák János jelenlegi kulturális és innovációs miniszter, 2021-ig pedig Martonyi János volt külügyminiszter is. A kuratóriumok átalakításának bejelentéséig tag volt ugyanakkor György László is, aki jelenleg kormánybiztosként tevékenykedik. György 2023-ban távozott, helyére Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója érkezett.

A Miskolci Egyetem kuratóriumában maradhatott volna Varga Judit, aki februárban még igazságügyi miniszterként távozni kényszerült a kuratóriumból, de néhány hónappal később a miniszteri pozíciójától is megvált. Varga helyére szintén a Mol-csoportból érkezett az új tag, Világi Oszkárt, a cég vezérigazgató-helyettesét nevezték ki.

Nem mindenhol volt váltás, de ennek ellenére továbbra is kormánypárti tagok vannak a kuratóriumokban. A Dunaújvárosi Egyetemen például megtarthatta az elnöki helyét Süli János korábbi miniszter, Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselő, de ahogy más egyetemek kuratóriumában, úgy a debreceniben is maradt egy aktív polgármester: a Fidesz–KNDP-s Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere.

A Nyíregyházi Egyetemen is tag maradt Kovács Ferenc, aki 2010 óta kormánypárti politikusként vezeti az egyetemnek otthont adó települést. Az Állatorvostudományi Egyetemen a volt földművelésügyi miniszter, Fazekas Sándor vezeti az alapítványt, aki jelenleg is a Fidesz országgyűlési képviselője, a Neumann János Egyetem kuratóriumában pedig továbbra is ott van Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.