Csák János kulturális és innovációs miniszter szerint olyan személyre van szükség, aki példakép tud lenni a művészetével, nem pedig "egy hivatalnokra."
Újra kiírják a Zeneakadémia rektori pályázatát, mivel azt több szervezet - köztük az MTA Zenetudományi Bizottsága - és az egyetem 171 oktatója is súlyosan diszkriminatívnak minősítette - jelentette be az ATV Egyenes beszéd című műsorában Csák János kulturális és innovációs miniszter.
Tiltakozunk a fenntartó Minisztérium által megfogalmazott, súlyosan diszkriminatív rektori pályázati kiírás ellen, amely elzárja a pályázás lehetőségétől az Egyetem oktatóinak jelentős részét: a zeneszerzés, zenetudományi, egyházzenei, zeneelméleti, zenepedagógiai, jazz és népzene szakirányok oktatóit
- fogalmaztak korábbi nyílt levelükben a zeneművészeti egyetem oktatói.
A miniszter bejelentése szerint a kifogásolt pályázatot visszavonják, az új kiírás pedig szélesebb kör előtt nyitja majd meg a pályázás lehetőségét: előadók és alkotóművészek, többek között jazz és népzenészek is pályázhatnak majd, de a zenetudósoknak továbbra sincs esélye pályázni az intézmény rektori pozíciójára.
A miniszter szerint azért, mert a Zeneakadémiának egy olyan karizmatikus vezetőre van szükség, aki "érezte a rivaldafényt," állt már a világ nagy színpadain, adott ki lemezeket, akik "példaképek és világítótornyok" tudnak lenni a gyerekeknek, továbbá a nemzetközi hallgatók és oktatók előtt is vonzóvá tudják tenni a magyar egyetemet. Ilyen volt a miniszter szerint Liszt Ferenc is, ezért olyan emberre van szükség "aki ezt meg tudja testesíteni", nem pedig egy "hivatalnok."
Azzal kapcsolatba, hogy a pályázatot kifejezetten olyan emberre szabták-e, aki "nem áll ellen az alapítványi működésnek", a miniszter azt válaszolta: semmi köze a rektorválasztásnak az alapítványi működéshez, hiszen ha a Zeneakadémia nem akar alapítványi formában működni, akkor "nem kell" és nem is éri semmilyen nyomás emiatt az egyetemet.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
