Kibővítik a Zeneakadémia rektori pályázatát, de a zenetudósoknak továbbra sincs esélye

Csák János kulturális és innovációs miniszter szerint olyan személyre van szükség, aki példakép tud lenni a művészetével, nem pedig "egy hivatalnokra."

  • Székács Linda

Újra kiírják a Zeneakadémia rektori pályázatát, mivel azt több szervezet - köztük az MTA Zenetudományi Bizottsága - és az egyetem 171 oktatója is súlyosan diszkriminatívnak minősítette - jelentette be az ATV Egyenes beszéd című műsorában Csák János kulturális és innovációs miniszter.

Tiltakozunk a fenntartó Minisztérium által megfogalmazott, súlyosan diszkriminatív rektori pályázati kiírás ellen, amely elzárja a pályázás lehetőségétől az Egyetem oktatóinak jelentős részét: a zeneszerzés, zenetudományi, egyházzenei, zeneelméleti, zenepedagógiai, jazz és népzene szakirányok oktatóit

- fogalmaztak korábbi nyílt levelükben a zeneművészeti egyetem oktatói.

A miniszter bejelentése szerint a kifogásolt pályázatot visszavonják, az új kiírás pedig szélesebb kör előtt nyitja majd meg a pályázás lehetőségét: előadók és alkotóművészek, többek között jazz és népzenészek is pályázhatnak majd, de a zenetudósoknak továbbra sincs esélye pályázni az intézmény rektori pozíciójára.

A miniszter szerint azért, mert a Zeneakadémiának egy olyan karizmatikus vezetőre van szükség, aki "érezte a rivaldafényt," állt már a világ nagy színpadain, adott ki lemezeket, akik "példaképek és világítótornyok" tudnak lenni a gyerekeknek, továbbá a nemzetközi hallgatók és oktatók előtt is vonzóvá tudják tenni a magyar egyetemet. Ilyen volt a miniszter szerint Liszt Ferenc is, ezért olyan emberre van szükség "aki ezt meg tudja testesíteni", nem pedig egy "hivatalnok."

Azzal kapcsolatba, hogy a pályázatot kifejezetten olyan emberre szabták-e, aki "nem áll ellen az alapítványi működésnek", a miniszter azt válaszolta: semmi köze a rektorválasztásnak az alapítványi működéshez, hiszen ha a Zeneakadémia nem akar alapítványi formában működni, akkor "nem kell" és nem is éri semmilyen nyomás emiatt az egyetemet.

 

Hozzászólások

„Nagyon gyorsan beszélnek, ha több szót kell beírnom másodpercek alatt, mindig elveszek” – a hallott szövegértés volt a legnehezebb az emelt angolérettségin

Összességében korrekt volt az idei emelt szintű angolérettségi, nem tartogatott sok meglepetést, és „csak egy kicsit volt nehezebb” mint a tavalyi középszintű feladatsor a megkérdezett diákok szerint. Csak a hallott szövegértés tempója volt gyors, és több helyes válasz is lehetséges volt.