Csák János kulturális és innovációs miniszter szerint olyan személyre van szükség, aki példakép tud lenni a művészetével, nem pedig "egy hivatalnokra."
Újra kiírják a Zeneakadémia rektori pályázatát, mivel azt több szervezet - köztük az MTA Zenetudományi Bizottsága - és az egyetem 171 oktatója is súlyosan diszkriminatívnak minősítette - jelentette be az ATV Egyenes beszéd című műsorában Csák János kulturális és innovációs miniszter.
Tiltakozunk a fenntartó Minisztérium által megfogalmazott, súlyosan diszkriminatív rektori pályázati kiírás ellen, amely elzárja a pályázás lehetőségétől az Egyetem oktatóinak jelentős részét: a zeneszerzés, zenetudományi, egyházzenei, zeneelméleti, zenepedagógiai, jazz és népzene szakirányok oktatóit
- fogalmaztak korábbi nyílt levelükben a zeneművészeti egyetem oktatói.
A miniszter bejelentése szerint a kifogásolt pályázatot visszavonják, az új kiírás pedig szélesebb kör előtt nyitja majd meg a pályázás lehetőségét: előadók és alkotóművészek, többek között jazz és népzenészek is pályázhatnak majd, de a zenetudósoknak továbbra sincs esélye pályázni az intézmény rektori pozíciójára.
A miniszter szerint azért, mert a Zeneakadémiának egy olyan karizmatikus vezetőre van szükség, aki "érezte a rivaldafényt," állt már a világ nagy színpadain, adott ki lemezeket, akik "példaképek és világítótornyok" tudnak lenni a gyerekeknek, továbbá a nemzetközi hallgatók és oktatók előtt is vonzóvá tudják tenni a magyar egyetemet. Ilyen volt a miniszter szerint Liszt Ferenc is, ezért olyan emberre van szükség "aki ezt meg tudja testesíteni", nem pedig egy "hivatalnok."
Azzal kapcsolatba, hogy a pályázatot kifejezetten olyan emberre szabták-e, aki "nem áll ellen az alapítványi működésnek", a miniszter azt válaszolta: semmi köze a rektorválasztásnak az alapítványi működéshez, hiszen ha a Zeneakadémia nem akar alapítványi formában működni, akkor "nem kell" és nem is éri semmilyen nyomás emiatt az egyetemet.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
