Kibővítik a Zeneakadémia rektori pályázatát, de a zenetudósoknak továbbra sincs esélye

Csák János kulturális és innovációs miniszter szerint olyan személyre van szükség, aki példakép tud lenni a művészetével, nem pedig "egy hivatalnokra."

  • Székács Linda

Újra kiírják a Zeneakadémia rektori pályázatát, mivel azt több szervezet - köztük az MTA Zenetudományi Bizottsága - és az egyetem 171 oktatója is súlyosan diszkriminatívnak minősítette - jelentette be az ATV Egyenes beszéd című műsorában Csák János kulturális és innovációs miniszter.

Tiltakozunk a fenntartó Minisztérium által megfogalmazott, súlyosan diszkriminatív rektori pályázati kiírás ellen, amely elzárja a pályázás lehetőségétől az Egyetem oktatóinak jelentős részét: a zeneszerzés, zenetudományi, egyházzenei, zeneelméleti, zenepedagógiai, jazz és népzene szakirányok oktatóit

- fogalmaztak korábbi nyílt levelükben a zeneművészeti egyetem oktatói.

A miniszter bejelentése szerint a kifogásolt pályázatot visszavonják, az új kiírás pedig szélesebb kör előtt nyitja majd meg a pályázás lehetőségét: előadók és alkotóművészek, többek között jazz és népzenészek is pályázhatnak majd, de a zenetudósoknak továbbra sincs esélye pályázni az intézmény rektori pozíciójára.

A miniszter szerint azért, mert a Zeneakadémiának egy olyan karizmatikus vezetőre van szükség, aki "érezte a rivaldafényt," állt már a világ nagy színpadain, adott ki lemezeket, akik "példaképek és világítótornyok" tudnak lenni a gyerekeknek, továbbá a nemzetközi hallgatók és oktatók előtt is vonzóvá tudják tenni a magyar egyetemet. Ilyen volt a miniszter szerint Liszt Ferenc is, ezért olyan emberre van szükség "aki ezt meg tudja testesíteni", nem pedig egy "hivatalnok."

Azzal kapcsolatba, hogy a pályázatot kifejezetten olyan emberre szabták-e, aki "nem áll ellen az alapítványi működésnek", a miniszter azt válaszolta: semmi köze a rektorválasztásnak az alapítványi működéshez, hiszen ha a Zeneakadémia nem akar alapítványi formában működni, akkor "nem kell" és nem is éri semmilyen nyomás emiatt az egyetemet.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.