Itt a friss HVG-rangsor: ez az ország tíz legjobb egyeteme

Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, amely a hallgatói teljesítmény alapján összeállított részrangsorban is az első helyet szerezte meg. A második helyen a Szegedi Tudományegyetem áll, a harmadik pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

  • Eduline

Az ELTE évek óta vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, az összesített listán ebben az évben is az első helyet szerezte meg. A tíz legjobb eredményű egyetem listáján azonban voltak változások: dobogós helyet a Szegedi Tudományegyetem és a Műegyetem szerzett, a negyedik a Debreceni Egyetem, az ötödik a Semmelweis Egyetem.

A hatodik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem áll, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, majd – holtversenyben – a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem követ. A tizedik helyen a Pannon Egyetem végzett.

Hogyan áll össze a rangsor?

A HVG Diploma rangsora idén is több – a hallgatói és az oktatói kiválóságot mérő – alrangsorból állt össze. Figyelembe vették például az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a középiskolai versenyeken helyezettek számát.

Az oktatói lista készítésekor is több szempontot használtak: a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya mellett az egy – tudományos fokozattal rendelkező – oktatóra jutó hallgatók száma, illetve az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát is.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek.

Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen úti célt találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg.

Az elsőhelyes jelentkezők száma és a felvett hallgatók teljesítménye alapján összeállított rangsort az ELTE vezeti, amelyet majdnem tízezren jelöltek meg a jelentkezési lap első helyén 2022-ben, és ahol a felvettek pontátlaga jócskán meghaladja a 400-at – átlagosan 424 ponttal érkeztek az egyetemre. A második helyen a Budapesti Corvinus Egyetem végzett: a felvett hallgatók 99 százalékának van nyelvvizsgája, átlagpontszámuk pedig extrém magas, 459. A harmadik a Műegyetem, ahová több mint 4400-an próbáltak bekerülni, kifejezetten magas, 422-es átlagpontszámmal.

Az oktatói rangsor élén azonban nem az ELTE, hanem a Szegedi Tudományegyetem áll. A második a Pannon Egyetem, a harmadik helyen – holtversenyben – a Debreceni Egyetem és az ELTE végzett.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.