Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, amely a hallgatói teljesítmény alapján összeállított részrangsorban is az első helyet szerezte meg. A második helyen a Szegedi Tudományegyetem áll, a harmadik pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Az ELTE évek óta vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, az összesített listán ebben az évben is az első helyet szerezte meg. A tíz legjobb eredményű egyetem listáján azonban voltak változások: dobogós helyet a Szegedi Tudományegyetem és a Műegyetem szerzett, a negyedik a Debreceni Egyetem, az ötödik a Semmelweis Egyetem.
A hatodik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem áll, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, majd – holtversenyben – a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem követ. A tizedik helyen a Pannon Egyetem végzett.
Hogyan áll össze a rangsor?
A HVG Diploma rangsora idén is több – a hallgatói és az oktatói kiválóságot mérő – alrangsorból állt össze. Figyelembe vették például az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a középiskolai versenyeken helyezettek számát.
Az oktatói lista készítésekor is több szempontot használtak: a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya mellett az egy – tudományos fokozattal rendelkező – oktatóra jutó hallgatók száma, illetve az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát is.
| A legjobb egyetemek és főiskolák |
A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek.  Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen úti célt találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg. |
Az elsőhelyes jelentkezők száma és a felvett hallgatók teljesítménye alapján összeállított rangsort az ELTE vezeti, amelyet majdnem tízezren jelöltek meg a jelentkezési lap első helyén 2022-ben, és ahol a felvettek pontátlaga jócskán meghaladja a 400-at – átlagosan 424 ponttal érkeztek az egyetemre. A második helyen a Budapesti Corvinus Egyetem végzett: a felvett hallgatók 99 százalékának van nyelvvizsgája, átlagpontszámuk pedig extrém magas, 459. A harmadik a Műegyetem, ahová több mint 4400-an próbáltak bekerülni, kifejezetten magas, 422-es átlagpontszámmal.
Az oktatói rangsor élén azonban nem az ELTE, hanem a Szegedi Tudományegyetem áll. A második a Pannon Egyetem, a harmadik helyen – holtversenyben – a Debreceni Egyetem és az ELTE végzett.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
