Itt a friss HVG-rangsor: ez az ország tíz legjobb egyeteme

Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, amely a hallgatói teljesítmény alapján összeállított részrangsorban is az első helyet szerezte meg. A második helyen a Szegedi Tudományegyetem áll, a harmadik pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

  • Eduline

Az ELTE évek óta vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, az összesített listán ebben az évben is az első helyet szerezte meg. A tíz legjobb eredményű egyetem listáján azonban voltak változások: dobogós helyet a Szegedi Tudományegyetem és a Műegyetem szerzett, a negyedik a Debreceni Egyetem, az ötödik a Semmelweis Egyetem.

A hatodik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem áll, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, majd – holtversenyben – a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem követ. A tizedik helyen a Pannon Egyetem végzett.

Hogyan áll össze a rangsor?

A HVG Diploma rangsora idén is több – a hallgatói és az oktatói kiválóságot mérő – alrangsorból állt össze. Figyelembe vették például az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a középiskolai versenyeken helyezettek számát.

Az oktatói lista készítésekor is több szempontot használtak: a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya mellett az egy – tudományos fokozattal rendelkező – oktatóra jutó hallgatók száma, illetve az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát is.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek.

Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen úti célt találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg.

Az elsőhelyes jelentkezők száma és a felvett hallgatók teljesítménye alapján összeállított rangsort az ELTE vezeti, amelyet majdnem tízezren jelöltek meg a jelentkezési lap első helyén 2022-ben, és ahol a felvettek pontátlaga jócskán meghaladja a 400-at – átlagosan 424 ponttal érkeztek az egyetemre. A második helyen a Budapesti Corvinus Egyetem végzett: a felvett hallgatók 99 százalékának van nyelvvizsgája, átlagpontszámuk pedig extrém magas, 459. A harmadik a Műegyetem, ahová több mint 4400-an próbáltak bekerülni, kifejezetten magas, 422-es átlagpontszámmal.

Az oktatói rangsor élén azonban nem az ELTE, hanem a Szegedi Tudományegyetem áll. A második a Pannon Egyetem, a harmadik helyen – holtversenyben – a Debreceni Egyetem és az ELTE végzett.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.