Jól járnak azok az egyetemisták és főiskolások, akik idén államvizsgáztak, de a diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették át. Ha a Parlament megszavazza azt a kormányzati javaslatot, amely törölné a felsőoktatási törvényből a nyelvvizsga-kötelezettséget, az összes végzett hallgató megkapja a diplomáját. Nyelvvizsga nélkül is.
Az új szabályok felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre, ugyanakkor az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól
- áll abban a törvényjavaslatban, amelyet a héten nyújtott be az innovációs és kulturális miniszter. A javaslat számos ponton módosítaná a felsőoktatási törvényt, többek között kivennék azt a passzust, amely alapján eddig csak azok a végzős egyetemisták és főiskolások kaphatták meg a diplomájukat, akik az ehhez szükséges nyelvvizsgát is bemutatták. Ha a változtatásra rábólint a Parlament, a jövőben a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, milyen nyelvi követelményt írnak elő a tantervben.
A törvényjavaslat azonban nem csak azokat érinti, akik a következő években kezdik el az egyetemet, főiskolát. A 2022-ben végzettek is jól járhatnak, ha elfogadják a most benyújtott törvénytervezetet - magyarázta az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke. Ha ugyanis a korábbi nyelvvizsga-követelményről szóló rész hatályon kívül kerül, azok is megkaphatják majd a diplomájukat, akik idén nyáron végeztek, de nem szerezték meg a nyelvvizsgát.
Úgy lett amnesztia, hogy nem lett
"Idén már nem lesz nyelvvizsga-amnesztia, vagyis a diplomákat már nem adják ki elismert nyelvtudás nélkül" – jelentette be áprilisban Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), miután az Eduline többször is megkereste a tárcát. A bejelentést egyébként több hónapos bizonytalanság és egy - több ezer aláírást számláló - petíció előzte meg. A 2022-ben diplomázó hallgatók akkor azt követelték, hogy hogy 2020 és 2021 után idén is kapjanak felmentést a nyelvvizsga-kötelezettség alól, sőt egy félrecsúszott kormányzati Facebook-poszt után még nagyobb félreértések alakultak ki az idei amnesztia körül. Az ügy végére végül (akkor még senki sem tudta, hogy csak látszólag) az ITM tett pontot.
Aki már elkezdte az egyetemet, nem biztos, hogy mentesül
Ha a Parlament rábólint, a jogszabály jövőre lép majd életbe, azaz várhatóan 2023-ban dönthetnek majd saját hatáskörben az egyetemek és főiskolák a nyelvvizsga-követelményeikről. Ezek nem lehetnek szigorúbbak, mint az eddigi, központi elvárás, és ezek a 2022-ben végzettekre már nem vonatkozhatnak.
A javaslatok között egyébként szerepel az is, hogy az egyetemek a képzést már megkezdett hallgatóknak olyan szaknyelvi képzést írhatnak elő a tanterv részeként, amelyet tudásméréssel zárnak. Igaz, ez alól felmentést kapnak majd azok, akiknek van nyelvvizsgájuk.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
